Mások véleménye lehet értékes is, de a szorongás miatta egész biztosan nem visz előre.
Bizonyos mértékig természetes, hogy érdekel minket, mások mit gondolnak rólunk, de a legtöbben valószínűleg túl sokat foglalkozunk ezzel. A stressz e formája a szociális szorongásos zavar vagy a szociális fóbia jele lehet – írja a Cnbc.com pszichoterapeuta szerzője, Jenny Maenpaa.
Az általános szociális szorongás leggyakoribb jelei:
- Újra és újra lejátszod a fejedben a múltbeli társas interakciókat
- Azt feltételezed, hogy az emberek nem kedvelnek téged
- Gyakran töprengsz azon, hogy mit is mondj
- Hogy kontroll alatt tartsd az imidzsed, elrejted az igazi énedet
- Éjjelente azon töprengsz, hogyan kezelj egy szituációt
- Feszültséget érzel, miközben nyugodtnak kellene lenned
- Szívdobogást, felszínes légzést, koncentrációhiányt, szédülést vagy gyomorfájást tapasztalsz, ha másokkal érintkezel
Hogyan lehet kezelni ezt az állapotot? A szakember három módszert ajánl:
#1 Kognitív átkeretezés
A helyzetek általában többféleképpen értelmezhetők, és az első narratíva, amit magunknak megfogalmazunk, nem biztos, hogy helytálló. A kognitív átkeretezés során fogjuk a szorongást okozó gondolatot, és egy új perspektívába helyezzük.
Például tegyük fel, hogy az eredeti gondolat a következő:
„Nem számítottam rá, hogy a tegnap esti rendezvényen találkozom a főnököm házastársával, és olyan hülyén viselkedtem.”
Nem tagadhatod, hogy találkoztál egy fontos emberrel, és nem voltál rá felkészülve, de a történet egy másik nézőpontból: „Meglepetés ért. De mivel a beszélgetés csak öt percig tartott, valószínűleg nem mondtam semmi felháborítót. Ráadásul már korábban is kerültem ilyen helyzetbe, és nem lett belőle gond”.
#2 Bizonyítékok keresése
Követeld meg magadtól, hogy a belső kritikáidat bizonyítsd is be. Mondjuk, a következő a gondolatod támad:
„A kollégám elsétált mellettem, és nem mondott semmit. Szóval utál engem”.
Ha hallgatsz rá, akkor ebből a feltételezésből fogsz kiindulni. Elkezded kerülni az illetőt, és akkor lehet, hogy tényleg rossz érzéseket fog táplálni irántad.
Ehelyett próbálj meg meggyőző bizonyítékot találni arra, hogy ami nyugtalanít, az igaz. Mondta a munkatársad, hogy valami nincs rendben? Vagy valaki mástól tudod, hogy gond van köztetek? Ha nem, akkor emlékeztesd magad: nincs racionális bizonyíték arra, hogy utál téged, és próbálj ebből a meggyőződésből kiindulva működni.
#3 Dicséretek mappája
Sokan jók abban, hogy felismerjék, ha valamit ki kell javítani, de abban már nem, hogy megdicsérjék, ami jól megy. Ezért érdemes megbecsülni a kapott méltatásokat. Csinálj magadnak egy mappát, ahol az elismerő üzeneteket, e-maileket tárolod.
Minden alkalommal, amikor valaki valami szépet mond rólad, jegyezd fel vagy készíts egy képernyőmentést.
Így amikor szociálisan szorongónak érzed magad, máris van némi megerősítés, szépen becsomagolva, egy helyen, hogy emlékeztessen: a belső gonosz hangodnak nem feltétlenül van igaza.
Nem magadat kell megváltoztatnod – csak a nézőpontodat.