Bebizonyosodott, hogy a sportolás mennyire hasznos akkor is, ha csak 1-2 napba sűrítjük bele a heti ajánlott mozgásmennyiséget.
Az megvan, ugye, amikor egész héten át többször is fejbe-fejbekólint a bűntudat, hogy na, tegnap sem edzettem és fú, de holnap sem lesz jó, mert ez meg az?. Hétvégente pedig igyekszel időt szakítani és odatenni magad, hogy bepótold?
Ha pedig valami perverz okból kifolyólag vannak tiszteletre méltó fitneszfasiszták is a baráti körödben, akkor bizonyára kisebb-nagyobb rendszerességgel, de elkerülhetetlenül meg is szoktad kapni az elvileg jószándékú kritikát, miszerint rosszul csinálod. A dogmát, hogy
ennek így kábé semmi értelme, horribile dictu többet árt, mint használ,
és igenis minden nap mozogni kell, a sportolásnak be kell épülnie az életünkbe, természetessé kell válnia, hogy minden reggel futunk, nem használunk liftet, főzés közben, a vécén ülve, meg álmunkban is legalább kardiózunk, csak akkor az igazi. Esküszöm, érzem, ahogy kockásodik a hasam, miközben ezeket a sorokat gépelem.
Egy frissen publikált, átfogó kutatásból azonban az derül ki, hogy a testmozgás úgy is kifejtheti pozitív egészségmegőrző hatásait, ha csak csak ritkán – hetente 1-2 napon – végezzük. Korábban is publikáltak olyan átfogó vizsgálati eredményeket tanulmányokban, amelyek alátámasztják, hogy elegendő lehet csak hétvégén sportolni ahhoz, hogy jelentősen mérséklődjön a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázata.
A bostoni Massachusetts General Hospital kardiológusa, Patrick Ellinor volt az egyik szerző, aki a Guardiannek elmondta, hogy a friss eredmények alapján megállapítható, hogy a heti mozgásmennyiség számít, nem pedig annak eloszlása. Az általánosan ajánlott nagy átlag egyébként heti 150 percnyi mérsékelt intenzitású testmozgás vagy 75 perc intenzív sportolás.
A kutatók a UK Biobank projektben részt vevő mintegy 90 000 ember orvosi adatait elemezték. A kísérleti alanyoknak csuklón viselhető aktivitásmérőt adtak, mellyel mozgási adataikat egy héten keresztül rögzítették.
A tanulmány szerint a bevont személyek egyharmada volt inaktív, azaz kevesebbet mozgott heti 150 percnél, 44% volt úgynevezett hétvégi hős, aki a hét közben kihagyott mozgást rendre szombaton és vasárnap pótolja be, az alanyok közel negyede pedig a heti ajánlott mennyiséget több napra elosztva végzett rendszeres testmozgást.
A kutatók vizsgálatai azt igazolják, hogy a szívroham kockázata 27 százalékkal alacsonyabb a ritkán, ám koncentráltan, és 35 százalékkal alacsonyabb a rendszeresen sportolók körében az inaktívakhoz képest.
Következetesen hasonló eredményeket kaptak a szívelégtelenség és a pitvarfibrilláció kockázata, de a szívritmuszavar előfordulási esélyeit tekintve is. A kutatócsoport azzal folytatja a későbbiekben, hogy megvizsgálják, más betegségek esetén is tapasztalhatók-e a föntiekhez hasonló összefüggések.