A markáns vonásairól híres színész számos emlékezetes moziban szerepelt.
Az 1977 óta aktívan színészkedő Kevin Bacon sokoldalú tehetség: karrierje során minden zsánerben kipróbálta magát, általában sikerrel. Többször is bizonyította, hogy főszereplőként is elvisz a hátán egy produkciót, de számos emlékezetes mellékszerep is fűződik a nevéhez. Születésnapja alkalmából összegyűjtöttük kedvenc filmjeinket tőle.
#1 Gumiláb (Footloose)
Egy álmos kisváros, ahol betiltották a rockzenét és a táncot – és egy frissen érkezett tinédzser, aki felrázza a dolgokat. Az 1984-es Footloose az éra egyik legjobb feelgood-filmje: korabeli rock- és popslágerekben és túlfűtött táncjelenetekben gazdag sztori a lázadásról, a szerelemről és a zenéről.
A részben Kenny Loggins (ő írta a Top Gun Danger Zone című slágerét is) által komponált és előadott filmzenét pedig mindig érdemes lepörgetni. Nyilván iderakjuk az Oscarra, Golden Globe-ra és Grammyre jelölt főcímdalt.
#2 Hetedik érzék (Stir of Echoes)
A nálunk sajnos talán kevésbé ismert Richard Matheson nevéhez rengeteg emlékezetes mozgóképes alkotás fűződik: számos Alkonyzóna (Twilight Zone) részt jegyzett, ő írta Roger Corman több Poe-adaptációjának forgatókönyvét, regényeit és novelláit pedig többen is adaptálták. Többek közt a Legenda vagyok (I Am Legend) című, többször is megfilmesített kisregényt is ő írta.
Az 1999-es Hetedik érzék – amely magyar címét az évben korábban debütált Hatodik érzék (The Sixth Sense) sikere miatt kapta – is egy 1958-as Matheson-sztori feldolgozása. Egy férfiről szól,
akit egy házibulin hipnotizálnak, ezután pedig furcsa, ijesztő látomásokkal kell megküzdenie.
Az idegborzoló atmoszférájú természetfeletti horror a rendező-forgatókönyvíró David Koepp szerelemprojektje volt: már gyermekkora óta rajongott Matheson munkásságáért, és amikor egy antikváriumban rátalált a Stir of Echoesra, szinte rögtön keresett egy producert, hogy szerezze meg az adaptációs jogokat. Koepp a kész forgatókönyvet elküldte Mathesonnak is, és baromira izgult, mit szól majd az író a változtatásokhoz – Matheson azonban imádta a szkriptet és a filmet is. Joggal.
#3 Titokzatos folyó (Mystic River)
A bostoni Dennis Lehane-től nem idegen a filmezés világa: több epizódott is írt a sokak által a világ legjobb tévésorozatának tartott Dróthoz (The Wire), regényeit pedig előszeretettel dolgozzák fel Hollywoodban – többek közt a Hideg nyomon (Gone Baby Gone), Az éjszaka törvénye (Live by Night) és Martin Scorsese Viharsziget (Shutter Island) című filmje is az ő regényeiből készült.
Sokan a Clint Eastwood rendezte, két Oscar-díjjal jutalmazott Titokzatos folyót tartják a legjobb Lehane-adaptációnak: a szívfacsaró neo-noir-dráma három kissrácról szól, akiknek egy traumatikus élmény után teljesen szétesik az élete. Az esemény hatására mindhárman (Kevin Bacon, Sean Penn és Tim Robbins) elcseszett felnőttekké cseperednek fel, egy borzalmas gyilkosság pedig teljesen felkavarja az életüket. A film megtekintése felér egy emberes gyomrossal, ami után napokig nem bírsz majd felállni.
#4 Péntek 13. (Friday the 13th)
A végére hagytuk a Bacon első nagyobb mozis szerepét; előtte főleg csak statisztált, és tévéfilmekben játszott. Sean S. Cunningham 1980-as horrorja az ez első slasherek közé tartozik: a rendező erősen nyúlt John Carpenter 1978-as Halloweenjából és Mario Bava 1971-es A vér öble (A Bay of Blood – meg még sok másik címen futott) című giallójából, azonban sikerült fillérekből összehegesztenie egy olyan alkotást, amely nemcsak egy sorozatot indított el – a közeljövőben érkezik az előzménytörténete Brian Fullertől, Crystal Lake címmel –, hanem számos jobb-rosszabb klónt is ihletett. A sztori egyszerű:
valaki sorra elkezdi brutálisan legyilkolni egy tóparti nyári tábor felügyelőit. Ennyi.
Baconhöz fűződik amúgy a film egyik legikonikusabb jelenete, amely főleg a legendás sminkmester, Tom Savini munkája révén vált emlékezetessé.
Amúgy a színész lánya, Sosie Bacon is horrorral debütált – a tavalyi Mosolyogj (Smile) című film főszerepét játszotta. Az alkotás kedvenc modern horrorfilmjeink listáján is szerepel: