De volt, amikor 2 dollár volt a bér. A híres chatbot működése ugyanis emberi munkaerő által végzett adatcímkézésen alapul.
Bármily meglepő, a rendkívül népszerű MI-chatbot működése gépi tanulási rendszereken alapul, de ezeket a rendszereket egyszerű humán munkaerő irányítja, mégpedig nem valami fényes fizetésért cserébe.
Az NBC News riportja rámutat, hogy az OpenAI, a ChatGPT mögött álló startup amerikai alvállalkozók seregeit szerződtette azért, hogy segítsék az adatcímkézést, azaz a ChatGPT algoritmusának betanítását, hogy jobban reagáljon a felhasználói kérésekre.
Ezt a kulcsfontosságú munkát óránként 15 dollárral honorálják.
„Egyszerű munkások vagyunk, de nélkülünk nem léteznének mesterséges intelligenciát használó chatprogramok” – mondta az egyik dolgozó, Alexej Savreux az NBC-nek.
„Tervezhetsz bármennyi neurális hálózatot, bevonhatod az összes kutatót, de címkézők nélkül nincs ChatGPT, nincsen semmi”
– tette hozzá.
Az adatcímkézés az adatminták elemzésének integrált folyamata, amely segít az automatizált rendszereknek jobban azonosítani az adatkészlet egyes elemeit. A címkézők megjelölnek bizonyos elemeket (legyenek azok különálló vizuális adatok vagy szövegfajták), hogy a gépek megtanulják jobban azonosítani őket. Így abban segítik az automatizált rendszereket, hogy pontosabb válaszokat adhassanak a felhasználói kérésekre, vagyis fontos szerepük van a gépi tanulási modellek képzésében.
A magyar átlagórabér másfélszeresét fizeti a csúcstech
Ennek ellenére a legtöbb e feladatot végző alkalmazott nem kap különösebben jó bért a munkájáért. Az adatcímkézést végző OpenAI-modok nem részesülnek béren kívüli juttatásokban, és alig kapnak több fizetést, mint egyes államokban a minimálbér. Savreux például Kansas Cityben dolgozik, ahol a minimálbér jelenleg 7,25 dollár óránként. A 15 dollár, amit megkeres (forintban körülbelül 5000), mindössze másfélszerese az átlagos magyar órabérnek.
Bármilyen rosszul is hangzik, ez még így is upgrade a korábbi viszonyokhoz képest. Régebben az OpenAI Afrikába szervezte ki a moderátorcsapatait, ahol megtehette, hogy akár 2 dolláros órabért fizessen. A cég akkoriban a Sama nevű amerikai céggel dolgozott együtt, amely azt állítja, hogy
„etikus mesterségesintelligencia-ellátási láncot”
biztosít, de valójában főképp arról hírhedt, hogy összekapcsolja a nagy technológiai vállalatokat a harmadik világ országainak éhbérért dolgozó napszámosaival. A Sama ellen több per is indult az általa biztosított állítólagos rossz munkakörülmények miatt.
Alulfizetett kenyai modok segítettek például az OpenAI-nak egy olyan filterrendszer felépítésében, amely képes kiszűrni a chatbotjába beküldött zaklató vagy sértő szövegeket. Ehhez azonban az alacsony fizetésű moderátoroknak elég nyomasztó olvasmányokat kellett átfésülniük,
beleértve a gyilkosság, kínzás, szexuális erőszak és vérfertőzés különféle leírásait.
Szóval hiába tűnhet a mesterséges intelligencia valamiféle varázslatnak – életre kelt, és a felhasználói kérésekre csodaszámba menő módon válaszol –, valójában láthatatlan emberi munkások tömegei segítik kőkemény munkával, akik alighanem többet érdemelnének a hozzájárulásukért.