A Kárpát-medencébe zárva élünk, csupa olyan nemzet által körbevéve, amely nem beszéli a nyelvünket és nem érti a gondolkodásunkat. Kulturális közkincseink azonban így is képesek megtermékenyíteni a nemzetközi popkultúrát.
A magyarok mindenütt ott vannak: filmek végefőcímeiben, sportolók edzőiként, CERN-ből kikerülő tudományos értekezések szerzőiként és sokszor észrevétlenül, de a mainstream könnyűzenében is. Ebben a cikkben a szerintem legérdekesebb újrahasznosításokat fogom bemutatni – akik bolondjai a YouTube-hivatkozások kattintgatásainak, azokra felejthetetlen percek várnak!
#1 Fenyegető kommer vibe az angol slágerlistákon
Az EMF zenekart inkább az Unbelievable című számról szokták ismerni, és már abban is van pár meglepő hangminta (például a hazánkban leginkább a Ford Fairlane kalandjaiból ismert Andrew Dice Claytől származik az ikonikus „Oh” kiáltás). A Travelling Not Running címűbe azonban egy sokkal meglepőbb sample került: Berecz János, rendszerváltás előtti befolyásos politikus azt mondja: „Lehet, hogy az ellenzéknek is ártani lehet, ezt majd a végső eredmény eldönti”.
Nem találtam semmilyen információt arról, hogy ez a tökéletes mondat hogyan és miért került az amúgy nem rossz számba, de rontani nem tudott rajta.
#2 Az izraeli himnusz és a nemzeti rock
Szentirmay Elemér magyar nótaszerző 1866-ban megzenésítette Petőfi Sándor Tíz pár csókot egyvégből című versét. Ennek a dallamát használta fel Bedrich Smetana a Moldva című opuszának fő motívumához, illetve az izraeli himnuszban, a Hatikvában is szerepel ez a motívum.
Na jó, itt kicsit csaltam, mert Szentirmay és a többiek is régebbre nyúltak vissza, valószínűleg a 18. századból keletkezett Carul cu boi című román-moldáv népdalból inspirálódtak (legalábbis valószínűbb, hogy innen, mint a kevéssé ismert 17. századi olasz zeneszerző, Giuseppe Cenci La Mantovana művéből merítettek – és itt abba is hagyom, mert ő meg egy 15. századi, ibériai zsidók által énekelt dalt, a Harmatáldást emelte be művébe).
A dallamot világhírűvé Smetana tette, viszont a Hatikvá beágyazottságára és a zsidók közösségek életében betöltött szerepére jellemző, hogy a bergen-belseni koncentrációs táborból való felszabadításukkor is ezt énekelték az elhurcoltak:
A dallam legbizarrabb újrahasznosítása valószínűleg a nemzeti rockot játszó Kárpátia zenekar 2005-ös Felvidéki táj című száma: semmi akadálya, hogy revizionista hangulatban énekeljünk egy zsidó-olasz-román melódiát.
#3 Omega-beat újracsomagolva
Ki ne ismerné a Gyöngyhajú lány feldolgozásait? Talán a Scorpions White Dove című dala a legismertebb közülük:
Aztán ott van Kanye West engedély nélküli hangmintázása, vagy egy kevésbé ismert Wiz Khalifa-szám.
Az Omega-feldolgozások közül érdekes még az angol Misophone Petróleumlámpa-átirata, ami sokat ugyan nem tesz hozzá az eredetihez:
Azt viszont kijelenthetjük, hogy magával ragadó az énekes magyar kiejtése!
#4 Miklós, Miklós
Bizonyára az is sokakhoz eljutott már, hogy hogyan szól franciául Máté Péter Elmegyekje:
Az énekesnő, Sylvie Vartan egyébként bolgár születésű, de édesanyja révén félig magyar származású.
#5 Solaris keleti parti hiphopba ágyazva
A nyolcvanas évek elején a Solaris számított az egyik legkiválóbb magyar progresszívrock-zenekarnak – mondjuk, nem volt belőlük sok -, tényleges nemzetközi sikerekkel és ismertséggel. A Marsbéli krónikák IV-VI című dalukat a Mobb Deep samplingelte, illetve Pezet / Noon is szakértő kezekkel nyúlt hozzá.
Egyébként később a Solarisból lett, Vincze Lillával kiegészülve, a Napoleon Boulevard, a zenekar másik fele pedig az Első emeletet alapította meg.
#6 Kati, Niki és Kriszti
Kovács Kati Add már Uram az esőt című számából emelt át részeket Nicki Minaj és Christina Aguilera kettőse:
Ebből a verzióból azonban fájón hiányzik a groove és az eredetiség.
#7 A millió-egyedik rózsaszál
A fentieket olvasva/hallgatva, gondolom, senki nem lepődik meg azon, hogy Csongrádi Kata Millió rózsaszáljának a zongoradallamát egy New York-i rapduó, a Heltah Skeltah hasznosította újra:
#8 A csitári Kossuth Lajos
A kaliforniai Ignite zenekar élén 1994-es megalakulásától egészen 2020-ig egy magyar származású énekes, Téglás Zoli állt, így nem olyan meglepő, hogy A csitári hegyek alatt és a Kossuth Lajos azt üzente együtt adja az egyik leghíresebb számuk gerincét, de a MÁV-szignál beemelése egy kiabálós albumkezdésbe azért akkor is szokatlan megoldás.
A csitárit amúgy a brit Oi Va Voi is feldolgozta Németh Jucival a mikrofonnál.
#9 Istenem, istenem, vajon mi lelt engem
A műfajnál maradva: a francia Deep Forest etnoelektronikus projektjében 1995-ben szerepelt Sebestyén Márta az Istenem, Istenem című népdal apportálásával.
A dal amúgy a védekezés nélküli szex következményeiről edukál: „Három mérő piros szalag, ej de nem ér körül engem”.
A végére pedig egy filmes cameo: Mel Gibson 1999-es, Visszavágó című filmjében, amikor Porter meglátogatja elhidegült, heroinista (a két dolog lehet, hogy összefügg) feleségét, és elindítja az éjjeliszekrényre helyezett kis zenedobozt, Szécsi Pál Egy szál harangvirágja csendül fel belőle – illetve a dal eredetijeként szolgáló Ion Ivanovici román zeneszerző A Duna hullámain című műve. A jelenet például itt hallgatható/nézhető (9:05-től).
Itt is van egy magyar kakukktojás: