Ha mindenképp milliókért szeretnél órát venni, akkor vintage darabot válassz

Szerző: Neményi Márton

Csodálatos példányokat lőhetsz, ha van a célra pár misid. Mutatunk néhányat.

10 ezer dollár, azaz 3,5 millió forint – rengeteg pénz, tudjuk. Órák esetében valahol itt van a luxuskategória belépőszintje, és bár borzalmas, elcsépelt közhely, itt most mégis van helye (természetesen a Moonwatch miatt): a határ a csillagos ég.

Bele kell tenni a melót

Aki tényleg komolyan gondolja, annak érdemes félretennie az újóra-fétisét és körbenézni a használt (bocsánat: vintage) piacon, igazi gyöngyszemeket ugyanis ott találni. Igaz, egy ilyen vásárlás sokkal több időt, felkészültséget, munkát igényel, mint korzózni egyet az Andrássyn, és hagyni, hogy a smart casualbe öltözött butikosok meggyőzzenek a legújabb Breitlingről, Omegáról, Rolexről. Ezen a ponton közszolgálati kötelességünk linkelni az InsideHook nagyszerű cikkét, amelyben összeválogatták a legjobb vintage órákat 10 ezer dollár alatt.

Azt pedig, hogy 10 ezer dollár alatt, szerencsére tágan és szó szerint értik: kétezertől nyolcezerig, szóval

nem feltétlenül kell elzálogosítanod a házad.

Van itt minden, és bár érezni némi Rolex-túlsúlyt, szerencsére felvonulnak az errefelé obskúrus, de nagyszerű márkák, mint a Zenith, a Zodiac és a Yema. Ezen túl tippeket is kaphatsz, hol és főleg hogyan érdemes vadászni; és arra is, hogy hol és hogyan nem. (Utóbbira egy szó: ebay.) Mutatunk három különösen szépet – kellemes szórakozást, az impulzusvásárlásból adódó egzisztenciális szorongásért nem vállalunk felelősséget!

Omega Speedmaster 3570.50

A tavalyi év egyszerre szólt a Monnwatchról és a Moonswatchról, így különösen fontos leszállni a hypevonatról, és visszább tekinteni. No, nem túlságosan: fölösleges megcsapolni a pénztárcádat és az idegeidet azzal, hogy levadászol egy 60-as, 70-es évekbeli modellt, tökéletes lesz ez a 3570.50 referenciaszámú, a 90-es években forgalmazott csoda. A klasszikus – szerencsére azóta is változatlan – Speedmaster-dizájn minden eleme megvan, a számlaptól a jellegzetes élekig. A 861-es kaliber hajtja, és a ma divatos zafírüveggel szemben Hesalite kristály védi a számlapot, pont, mint annak idején Buzz Aldrin csuklóján.

A 42 milliméteres átmérő akkor nagy volt, ma már átlagosnak számít, úgyhogy ez sem lehet akadály. A szerkesztők tippje: vedd meg az eredeti fémszíjas változatot, később bármire lecserélheted, és garantáltan minden jól áll majd neki.

Ár: 4500-5500 dollár

Cartier Tank Louis

Ott tartunk, hogy ami a maga idejében a legvisszafogottabb, -letisztultabb darab volt, az ma már feltűnő: nagyon kicsi, mégis messziről felismerhető, és semmihez sem hasonlít. Ez a Cartier Tank, pontosabban annak sárgaarany Louis variációja. Szimpla kézihúzós vagy kvarc testvéreihez képest drága, de annyival szebb, hogy megéri.

A jellegzetes ritmusban elosztott, római számos számlaptól a markáns kék mutatókon át az utóbbiakkal színben harmonizáló, letűnt évszázadokat idéző koronáig minden eleme időtlen és csodálatos – nincs semmi, amit ne szeretnénk ezen az órán. És bár mai szemmel a felületes vásárló simán elintézi annyival, hogy női óra, ne hagyd magad: 20 milliméteres átmérő ide vagy oda, ha van uniszex darab a világon, akkor ez az.

Ár: 6500 dollár körül

Yema Yachtingraf

Mármint kronográf, csak hajós. A lista leghülyébb nevű modellje, de ez ne tántorítson el senkit: az mifelénk méltatlanul hanyagolt francia gyártó máig csodás (és megfizethető) órákkal rukkol elő. A Yachtingraf ráadásul rendkívül összetett az árához képest: már-már mechanikus számítógépnek számított a maga korában, a stoppere ugyanis egy bonyolult, többfunkciós visszaszámláló rendszert rejt.

Hát még a piaci szereplése milyen bonyolult: a 60-as és 70-es években számtalan méretben, színben és variációban forgalmazták, ráadásul országonként eltérő neveken, szóval idő és türelem kell, mire rálelsz a kedvencedre. Nem bánod majd meg, mert nagyon szép óra,

még az se tartson vissza tőle egy pillanatig se, ha esetleg nincs jachtod.

Firstworldproblems delux:

Itt van még jó kis kontent