Baj-e, ha egy történelmi film vagy sorozat mai problémákat jelenít meg? Két részes, hiteles történelmi sorozatokat bemutató cikkünk amellett érvelünk, hogy ez nem feltétlenül gond, ha ízléssel csinálják.
Cikkünk előző részében olyan sorozatokat mutattunk be, melyek az ókortól az újkorig valamilyen frappáns alapkoncepció mentén, és ezzel együtt hitelesen mutatnak be egy-egy történelmi esemény vagy személyt – tettük ezt úgy, hogy amint föntebb is írtam, nem egyértelműen probléma, ha bizonyos „gondok” vannak a hitelességgel.
A régi korok történeteibe mind az alkotók, mind a nézők hajlamosak a sajátjuk jelenségeit, gondjait belelátni. A jelenkori, tehát főleg huszadik századi filmek esetében ez egy kicsit más: ott az emberek általában egy ma is létező jelenség gyökereire, egy ismert személyiség kezdő lépéseire kíváncsiak. Itt is áll azonban az alapelv: egy ilyen alkotástól se várjuk el, hogy száz százalékig hitelesen kezeli a történelmi eseményeket.
Az alábbi 5+1 sorozat az emberiség történelmének legvéresebb száz esztendejébe kalauzol el bennünket. A hozzájuk köthető alkotói koncepciók alapján, az ábrázolt korszakoknak megfelelő időrendben mutatjuk be őket.
#1 Pusztítás alulnézetből: Generációk háborúja (3 részes minisorozat, 2013)
Hol tudom megnézni? Netflix, Amazon Prime Video, Apple Tv
Ezt a sorozatot úgy szokás emlegetni, mint a németek válaszát Az elit alakulatra. Szerencsére nélkülözi a dokumentarista jelleget (tehát nincsenek az elején-végén visszaemlékezések), vállalja, hogy fiktív történetről van szó – valós elemekkel.
A történet középpontjában öt fiatal német felnőtt áll, akiknek a szemén keresztül a háború különböző aspektusaira nyílik rálátásunk. Arra, ahogy
ezek a huszonéves fiúk és lányok csak élni akarják az életüket – de a történelem ezt valahogy nem hagyja nekik.
Lesz, akit elküldenek a keleti frontra katonának, ápolónőnek, másvalaki sikeres énekesnő szeretne lenni egy olyan diktatúrában, ahol a művészi önkifejezésnek komoly határai vannak, és van köztük, akit zsidó származása miatt üldöznek.
Az eredeti cím (Unsere Mütter, unsere Väter, tehát Anyáink, apáink) valahogy erősebbre sikerült, mint az angol Generation War, hiszen rámutat arra, hogy itt nemcsak egy egyszerű sorozatról van szó, hanem a német múltfeldolgozás részéről.
#2 Hagyomány a modernitásban: A korona (5 évad, 2016)
Hol tudom megnézni? Netflix
A brit uralkodóház elmúlt fél évszázadát bemutató sorozatnak minden évadját nagy várakozás előzi meg. Bár minden évad elkészültét komoly kutatómunka előzi meg, a nézők között mindig akad egy-két olyan vájtfülű, aki itt is a történeti hitelességet kéri számon – holott ez a produkció sem (csak) erről szól.
Az eddig elkészült öt évadon át azt követhettük, hogy a fogyasztói társadalmak korában képes-e alkalmazkodni egy olyan többszáz éves hagyománnyal rendelkező intézmény, mint az angol monarchia. Milyen kompromisszumok szükségesek ahhoz, hogy az uralkodói tekintély megmaradjon? És a legfontosabb:
van-e ebben a korban még jelentősége ennek az ősi intézménynek? A sorozat készítői szerint van. Az egész nem más, mint egy kései szerelmeslevél a modern monarchiának.
II. Erzsébet halála nehéz helyzet elé állította a sorozat alkotóit, akik az eset miatt az utolsó évad forgatásában szünetet kellett, hogy tartsanak – egyrészt kegyeleti okokból, másrészt pedig újra kellett gondolni a széria lezárását. Az eredményt ez év végén tekinthetjük meg.
#3 Mindent a hazáért: Az izraeli kém (6 részes minisorozat, 2019)
Hol tudom megnézni? Netflix
Sacha Baron Cohenről általában valamilyen Borat-típusú, polgárpukkasztó baromkodás szokott eszünkbe jutni. Ebben a sorozatban merőben új oldalát mutatja meg: a híres Moszad-ügynök, Eli Cohen bőrébe bújik. Ő volt az, aki már-már a tudathasadás szintjén élte kettős életét azért, hogy Izrael számára megszerezze Szíria legfontosabb katonai titkait.
Történetében számos dilemma felvetődik, de a legfontosabb talán az: vajon a kém melyik élete volt valódi? Sokat sejtet, hogy a sorozat izraeli részei álomszerűen fakók, szemben a szíriai jelenetek harsány színeivel. Bár a Közel-Kelet elmúlt száz évének történelméről nem igazán lehet elfogulatlanul mesélni, ez a sorozat nagyon közel kerül hozzá, még akkor is, ha nem törekszik rá.
#4 A hazugság ára: Csernobil (5 részes minisorozat, 2019)
Hol tudom megnézni? HBO Max
A Trónok harca dicstelen lezárása után az HBO vezetése úgy érezhette, hogy valamivel kárpótolnia kell a nézőket, így hát a szereplőgárda egy részével elkészítették ezt az izgalmas, mégis megrázó történelmi drámát. Látszik, hogy a forgatást komoly kutatómunka előzte meg: számos helyszín, szereplő és részlet követi a valós eseményeket – de az alkotók célja nem egy dokumentumfilm elkészítése volt.
A történet öt része a csernobili atomkatasztrófa különféle aspektusait mutatja be: a tragédia okait, az azt követő titkolózást, az átlagemberek reakcióit, a tudósok, munkások és egy még eszénél lévő politikus kétségbeesett mentési erőfeszítéseit és végül a felelősség kérdését.
A cselekmény központi motívuma a hazugság. Egy olyan rendszer próbálja eltitkolni, rászabadította a poklot a világra, amely a saját lakosait elnyomással kényszeríti arra, hogy azt mondják: a létező világok legjobbikában élnek.
Az utóbbi évtizedek egyik legjobb sorozata szinte a semmiből jött. Mind a keleti, mind a nyugati világban érték méltánytalan kritikák: míg az oroszok azt állították, hogy az egész csak ócska amerikai propaganda, addig a nyugati „progresszívok” azt kifogásolták, hogy a keleti szláv környezetben játszódó történetben miért nem tudott legalább egy színes bőrű színészt elhelyezni az HBO.
#5 Az összeomlás szélén: Volt egyszer két Németország (3 évad, 2015)
Hol tudom megnézni? Amazon Prime Video, Apple Tv
Egy újabb hidegháborús kémthriller, ezúttal a nyolcvanas évek feelingjével leöntve, Németországból. A központi karakter, Martin Rauch (Jonas Nay kiváló alakítása) egy Kolibri fedőnevű kettős ügynök, aki eleinte még talán jónak is gondolja a kommunista rendszert, ám nyugati utazásai során lassan rádöbben arra, hogy a vasfüggöny rosszabbik oldalán született.
Akad a sorozatban még számos érdekes karakter: nyugaton élő meleg radbalos tégla, a nyugati technológiáért rajongó pártfunkcionárius, hideg és számító Stasi-ügynök, hithű kommunista fiatal lány (aki egyben Martin szerelme).
Az első szezon még az RTL produkciójaként készült, ám a nagy sikerre való tekintettel rögtön lecsapott rá az Amazon – ez meg is látszik a következő két évad technikai színvonalának emelkedésén. Bár a Stranger Things korában ez már alapnak számít, de nagyon dicséretes, ahogy az alkotók a összeválogatták a korhű helyszíneket, használati tárgyakat, ruhákat és zenéket – mind szépen tükrözi azt a kort, amiben a történet játszódik.
A sorozat három évada az NDK utolsó évtizedének három különböző fázisát mutatja be: a Deutschland 83 a visszatérő atomháborús félelemre, a Deutschland 86 az állam eladósodására, míg a Deutschland 89 az összeomlásra koncentrál.
+1 Bajtársak tűzön-vízen át: Az elit alakulat (10 részes minisorozat, 2001)
Hol tudom megnézni? HBO Max
Személy szerint engem a hideg ráz ettől a sorozattól: se a színészi alakítással, se a történetet átlengő pátosszal nem tudok mit kezdeni. Az egyes epizódok elején-végén hallható, veteránokkal készült interjúrészletek is inkább elidegenítően hatnak számomra.
A listán azonban mégis helye van, hiszen
ez a széria indította el a napjaink modern sorozatos trendjeit: olyan, mintha egy nagy költségvetésű mozifilmet daraboltak volna fel tíz részre. Az események, amelyekről szól, valóban megtörténtek
(a 101-es légideszant-hadosztály Normandián és az Ardenneken át eljutott Dachauig és a Sasfészekig – egyik hősies csatájukról itt írtunk részletesen), a fegyverek, katonai felszerelések pedig nagyon patent módon lettek összeválogatva.
Az operatőri munka és a speciális effektek is nagyon rendben vannak: látszik, hogy Tom Hanks és Steven Spielberg a Ryan közlegény megmentése után is a megfelelő emberekre bízta a munkának ezt a részét.
Remek történelmi sorozatokat bemutató kétrészes minisorozatunk első része: