Legalábbis elvben. Az ötlettel nincs egyedül a város, több amerikai államban van már hasonló szabályozás.

November 1-jétől New Yorkban a mikrovállalkozásoknál nagyobb cégeknek kötelező „jóhiszeműen” megjelölniük az álláshirdetéseikben, hogy az adott pozícióban mekkora bért fizetnek – írja a Business Insider.

Ez elsőre nagyon jól hangzik, elvégre ha egy interjún felteszik a kérdést, hogy mi az ember bérigénye, információk hiányában komoly lehet a dilemma:

vajon mi az az összeg, amivel nem adjuk olcsón magunkat, de nem is tűnünk túl drágának?

Persze nem mindig alakul ki ez a szituáció, van, ahol megmondják, mennyit tudnak ajánlani. De az új New York-i szabályozás ennél is transzparensebb működést ír elő a 4 vagy több alkalmazottatat foglalkoztató cégeknek, hiszen még az előtt fel kell fedniük a kártyáikat, hogy megismerték a jelölteket.

Egyenlőséget akarnak

A rendelkezés célja egyébként éppen ez: azt remélik tőle, hogy csökkenti a tapasztalatok szerint hátrányosan megkülönböztetett csoportok (nők, színesbőrűek) bérhátrányát, segíti az egyenlőbb viszonyok kialakulását a fizetések terén. New York messze nincs egyedül az efféle törekvéseivel: Colorado, Connecticut és Nevada állam tavaly léptetett életbe hasonló törvényt, Kalifornia, Rhode Island és Washington pedig arra készül, hogy jövőre követi őket.

A szabály értelmében nem konkrét összeget kell megadni, hanem egy sávot, amely azonban mindkét végén zárt kell, hogy legyen – tehát az „évi 10 ezer dollártól a csillagos égig” megoldások nem működnek. Egy hónap van az alkalmazkodásra, utána először figyelmeztetést, majd akár 250 ezer dolláros büntetést kaphatnak a renitens New York-i vállalatok.

A versenynek jót tehet

Az amerikai hr-szakértők közül sokan üdvözölték a döntést, de a cégeknek okozhat némi gondot az új rendszer. Könnyen kialakulhat például feszültség a régi alkalmazottak körében, ha a munkaerőpiac változása miatt a munkaadó kénytelen több pénzt adni az újonnan felvetteknek. Illetve az átláthatóság általában is erősítheti a bérversenyt – ami a munkavállalóknak természetesen jó hír.

A probléma a „jóhiszeműség” kitételével van. Ez nem egy objektív kategória, és kérdés, hogy milyen megítélés alá esnek majd a szabályt kijátszani próbáló cégek. Nem nehéz kitalálni, hogy mi lesz a módszerük: olyan széles sávot jelölnek meg, amely nem hordoz valódi információt. Hogy ez nem alaptalan félelem, az már első napon kiderült: a Gothamist beszámolója szerint

a nagy munkáltatók meglehetősen nagyvonalúan bánnak az összegekkel.

Az Amazon 88.400 és 185.000 dollár közötti éves fizetéssel hirdetett meg egy állást, a Deloitte 86.800 és 161.200 dollárt közötti tartományt adott meg, míg a Wall Street Journal 40.000 és 160.000 (!) között fizetne új munkatársaknak. A pálmát a Citigroup vitte el 0 és 2 millió dollár közötti ajánlatával, bár erről később kiderült, hogy adminisztrációs hiba okozta, a valós számok: 59.340 és 149.320. Ami azért még mindig viccesen széles sáv.

Az efféle esetek megítélése a városi önkormányzat emberi jogi bizottságának a feladata lesz.

És mi a helyzet a négynapos munkahéttel?