4 napos munkahét: nem az a rizikó, ha nem válik be, hanem ha megelőznek vele

Szerző: Lakinger Béla

Képtelenségnek hangzik, de ahol nem volt objektív akadálya, eddig szinte mindenkinek bejött. Elmondjuk, mik az előnyei, és miért kell ésszel csinálni.

A címben Joe O’Connor, a 4 Day Week Global nonprofit szervezet vezetőjének a négynapos munkahétről a CNBC-n nemrég megjelent cikkében elhangzott tételmondatára utalunk, ami így szól pontosan:

Nem az a fő kockázat, hogy kipróbálod, és nem válik be. Hanem az, hogy a versenytársad előbb csinálja meg, mint te

Azért mondhatja, mert a nyugati világban tényleg egyre több munkaadó fontolgatja az átállást, és az eddigi beszámolók azt mutatják, hogy mindenki jól jár vele. Persze az első fecskék egyelőre inkább csak tesztelnek, de ha minden kétséget kizáróan bebizonyosodik, hogy a dolog működik, hamarosan elindulhat a lavina.

Miért épp 5?

Még egy évtizede is sci-finek számított volna, hogy emberek tömegeinek elég legyen csak 4 napot dolgozniuk egy héten, pedig ha belegondolunk, nincs ebben semmi forradalmi. Az ötnapos hetet csak azért érezzük természetesnek, mert ebbe születtünk bele, de a 20. század legelején még az volt a norma, hogy 6 napot melózott az alkalmazottak elsöprő többsége. Aztán a szakszervezeti mozgalmak küzdelme és a munka hatékonyságának javulása hamarosan oda vezetett, hogy át lehetett térni az 5 napra.

Simán benne van, hogy száz év elteltével, túl egy újabb technológiaváltáson, tovább lehet eggyel lépni.

Ettől persze még igaz, hogy a változás nagy, és elsőre talán ijesztő is – legalábbis a céges oldalról. Onnan érdemes megközelíteni, hogy ha szeretnénk érezni a pozitív hatásait, akkor valószínűleg megtaláljuk majd a módját, hogy működni tudjon. Márpedig a pozitív hatásokat könnyű elképzelni.

A pandémia nyomán sok munkahelyen bevezetett változások ráerősítettek a tendenciára, hiszen a rugalmas munkaidőtől már csak egy lépés a négynapos munkahét”

– mondta Kmoskó Judit hr-szakértő, független tanácsadó a Bronson azon kérdésére, hogy vajon miért épp most lett aktuális ez a téma.

Megjegyezte, általánosságban is nagyon átalakultak a munkavégzési szokásaink az utóbbi 1-2 évtizedben, szóval innen nézve nem is olyan óriási fordulat ez önmagában. A négynapos munkahetet egyébként az is indokolhatja bizonyos iparágakban, hogy a digitális eszközök miatt nagyon felgyorsult, sokkal hatékonyabb lett a munkavégzés, így egy sor tevékenység

ténylegesen kevesebb időt és energiát visz el, mint azelőtt.

Kmoskó Judit személyes tapasztalatairól is be tudott számolni, még ha nem is alkalmazottként:

“Több mint három éve dolgozom négynapos munkarendben, de az én esetem persze nem tipikus: mivel független tanácsadó vagyok, magamnak alakítottam így, egy cégnél nyilván bonyolultabb ezt megoldani. Az eredeti ok egyébként az volt, hogy mivel a doktori tanulmányaimat folytatom, kellett hetente egy nap, amikor csak azzal tudok foglalkozni. Később pedig azt vettem észre, hogy a PhD-től függetlenül, például a nyári időszakban is sokkal jobban működik így a munka és a magánélet egyensúlya.”

Egy munkaadó, ha bele akar vágni, többféle megoldást választhat: vagy 32 órát dolgoztat ugyanannyiért – nyilván ez az ideális a munkavállaló szempontjából –, vagy ha ez nem fér bele, akkor 80 százaléknyi fizetésért. A köztes verzió pedig, hogy a bér ugyan arányosan alacsonyabb, mintha 40 óra lenne a munka, de az egyéb juttatások nem csökkennek. A legtöbb cég ugyanakkor az első megoldással próbálkozik, mert nem akar alább adni a termelékenységből.

Mindenekelőtt azonban szükséges egy előzetes átvilágítás arról, hogy az adott ágazatban egyáltalán lehetséges-e a négynapos munkahét, hiszen az ügyfelek felé fennálló kötelezettségek ezt sok helyen nem teszik lehetővé. És ez még nem minden:

Aki be akarja vezetni, az mindenképpen tűzzön ki valamilyen célt, amit el szeretne érni: legyen valahogyan mérhető, hogy a sikeres-e a teszt, vagy sem. Szép idea, hogy a munkatársak érezzék jobban magukat, de érdemes ennek elérését valamiképpen igazolni is: egy elégedettségfelmérés vagy a fluktuáció alakulása például alkalmas lehet erre”

– mondta Kmoskó Judit.

Ezzel el is jutottunk oda, hogy vajon mik a négynapos hét konkrét előnyei. “A kutatások szerint mellette szól a dolgozók egészségesebb időegyensúlya, ezáltal jobb életminősége, a kevesebb utazás, a kevesebb kényszerű hiányzás, valamint az időrabló mítingek visszaszorulása” – sorolta a szakértő.

Súlyos baj a kiégés

Tegyük hozzá, nagyon időszerűnek tűnik, hogy könnyítsünk az emberek munkaterhein. Egy 2020-as amerikai felmérésben, melynek eredményeit az Entrepreneur ebben a cikkében idézte, a munkavállalók 62 százaléka mondta, hogy gyakran vagy vagyon gyakran érezte magát kiégettnek a megelőző 90 napban. És 2021-ben 67 százalék érezte úgy, hogy a járvány beköszöntével nőtt az életében a stressz.

Mivel nem csodaszerről van szó, az átállás okozhat gondokat is. Például akkor, ha kiderül, hogy az adott szervezetben az elvégzendő feladatokat mégsem lehet rövidebb idő alatt kipipálni – így ugyanis könnyen négyszer 10 órára nyúlhat a munkaidő, ami nagyon nem hatékony, és nem is egészséges. “Emellett egyeseknek problémát jelenthet a szokásaik átalakítása, velük külön foglalkozniuk kell a hr-osztályoknak. Én mégis mindenkit arra biztatok, hogy ha megteheti, próbálja meg” – tette hozzá Kmoskó Judit.

Van már annyi tapasztalat, hogy aki így dönt, nem a sötétbe ugrik. Az első kísérletet még Izlandon végezték el évekkel ezelőtt, több cég, összesen nagyjából 2500 munkavállaló bevonásával, és az a pilot egyértelműen sikeresnek bizonyult. Nagy-Britanniában jelenleg is, már több mint két hónapja zajlik egy még nagyobb teszt, 70 vállalat és több mint 3 ezer alkalmazott vesz benne részt, és egyelőre úgy tűnik, ahogy Izlandon, úgy ebben az esetben sem csökken a produktivitás.

Ez lényeges, mert a dolgozók mentális egészsége ugyan nagyon fontos szempont, de rosszabb eredményekért nem fognak a cégek változtatni a munkamódszereiken”

– jegyezte meg Kmoskó Judit.

Akadnak már komoly cégek, amelyek adataira lehet támaszkodni. A Microsoft japán leánya már 2019 augusztusában lefuttatott egy tesztet, és a vezetők döbbenten látták, hogy a hatékonyság 40 százalékkal nőtt a megelőző év azonos hónapjához képest. A Kickstarter idén áprilisban kezdte el, és eddig csak pozitívan nyilatkozott az eredményekről. Nemcsak a kipihentebb dolgozók jobb teljesítményét dicsérték, hanem azt is, hogy

a vállalat sokkal vonzóbb munkahely lett,

valamint csökkentek a dologi kiadásai, rezsiköltségei.

A szakértő szerint általában az amúgy is leginkább innovatív és rugalmas techcégek az úttörők, itthon is főként ebből a szektorból vannak hírek tesztekről – a kicsik akár maguktól is, a nagyok gyakran a külföldi anyavállalat kezdeményezésére vágnak bele. A legismertebb példa a Magyar Telekom, amely a nyár elején jelentette be, hogy négy területen elindítja a projektet.

Pályaválasztási tanácsaink:

Itt van még jó kis kontent

Az adatvédelmi tájékoztatónkban elolvashatod a jogszabályoknak megfelelő adatvédelmi irányelveinket. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás