5 szerény, de fontos tanács, ami segített előrébb jutnom az életben

Szerző: Duncan

Ahogy az ember öregszik, a tapasztalattal olyan tanulságokra figyel fel, amiket érdemes később tudatosan betartania, hovatovább megosztania másokkal. Nem hazudom azt, hogy világmegváltó gondolatok, de azért elmesélek párat. Ha csak néhányan hasznosnak találjátok, már megérte leírnom.

A lentiekben nem tudományos ismeretek, és nem is coelhói idézetek következnek, csak néhány, szerény tanácsként megfogalmazott tapasztalat, ami nekem néha a különbséget jelentette bukás és diadal között. Nem teoretikus fejtegetések lesznek, hanem kimondottan gyakorlati ismeretek, amelyekkel talán neked is érdemes próbát tenned.

#1 Sokszor maga az aggodalom okozza a kárt

Ha a krízishelyzetekre visszaemlékszem, arra kell következtetnem, hogy a hisztik, pánikok, önégető panaszkodások minden áldott alkalommal tökéletesen feleslegesek voltak. Nem abban az értelemben, hogy a végén minden jóra fordult. Természetesen sokszor sültek el szarul a dolgok, de az egészségtelen aggódás ezt soha nem befolyásolta. Be kell látni, hogy

picsogás és panaszkodás nélkül is ugyanaz a végkimenetel. A hiszti és pánik nincs előnyös hatással az eredményre, így ésszerűtlen csinálni. Pont.

Sőt, az ember gyakrabban hoz hibás döntéseket beijedve, idegbetegen könnyebben sért meg másokat, a folytonos panaszkodásokkal meg magából csinál hülyét azok előtt, akik készek meghallgatni. Ezért az a helyzet, hogy a túlzott aggodalom önbeteljesítő jóslatként, maga okozza a kárt.

Ha tehát az érzéseid mást is diktálnak a kritikus pillanatokban, legyél inkább pragmatikus, és hallgass a matekra: a higgadtság százalékosan is drámaian növeli az esélyeidet a győzelemre.

2. Ne keverd össze a maximalizmust a telhetetlenséggel

Sokáig a maximalizmusommal büszkélkedtem magamnak. Hogy azért vagyok elviselhetetlen másokkal, és azért stresszelem túl a dolgokat, mert maximalista vagyok. Akkor is ezzel hitegettem magam, amikor még valójában nem voltam maximalista, pusztán

egy telhetetlen seggfej.

A kettő között a különbség, hogy a telhetetlen nem hálás azért, ami van, csak kényszeresen kergeti az újabb előnyöket. Maximalistaként azonban fel kell fognod az elért eredmények értékét is, miközben törekszel a folyamatos optimalizációra annak érdekében, hogy a lehető legtöbbet kihozd a lehetőségekből. Ha előbb tudtam volna, hogy a telhetetlenség mennyire toxikus és a maximalizmus mennyire hasznos, kevesebb hibát követtem volna el.

3. Az 5 percnél hosszabb sétáknál ne vedd elő a telefonod!

Oké, ez magyarázatot igényel. Azért szoktasd rá magad, hogy a hosszabb sétáknál nem piszkálod a mobilt, mert a saját gondolataidat sokkal jobban meg kell becsülnöd. Mindez nem egyszerű filozofálgatás, hanem nagyon is gyakorlati javaslat. Amikor fáradtan hazaesik az ember, nem lesz kreatív. Amikor rekreációs jelleggel filmezik vagy szexel, nyilván nem akkor jutnak eszébe a nagy gondolatok. Ellenben gyalogláskor serken az agyműködés, és ha nem foglalod le éppen a figyelmedet ostoba appok kényszeres basztatásával, akkor

az a csodálatos, kreatív elméd elkezd kombinálni, ötleteket, kérdéseket és megoldásokat feldobálni a folyó ügyekben. Problémamegold. Megválaszol. Vagy legrosszabb esetben is csak jól szórakozik.

Ha három percre leugrasz a boltba, akkor persze tök mindegy, megnézed-e az üzeneteket vagy sem. De ha egy negyedórás gyalogútra indulsz, az pont elég idő a szürkeállománynak, hogy felszálljon, repüljön, körbenézzen az életedben oldottan, és érdekes megfejtésekkel foglalja el magát. Ha elfoglalt ember vagy, simán lehet, hogy egyetlen szabad, nyugodt percet sem engedsz az igazi, kötetlen, elemi kreativitásodnak. Szeresd a gondolataidat annyira, hogy engeded őket néha kibontakozni, mert kincsekre lelhetsz. És ilyenkor a fejhallgatót is felejtsd el! Nincs zene!

4. Azt gondolod, érted az edzés fontosságát? Nem érted

Sokan azt hiszik, hogy értik a közismert tanácsot a testedzés fontosságáról, de kevesen értik valójában. Az edzés sokkal jobban oldja a feszkót, mint azt gondolnák azok, akik keveset edzenek vagy csak kicsiket.

A dumálgatós, edzőtermes hetyegésnek is megvan a szerepe az életben, csak az sem nem az alakformálás, sem nem a totális restart.

Ha felteszed a fejhallgatót, benyomod a zenét, és a telefonodat kizárólag arra használod, hogy a pihenőidőt mérd vele és a sorozatokat számold, miközben állatmód szaggatod az izmaidat kikészülésig, akkor hatalmasat nyersz. Végrehajtottál egy saját magadtól kapott küldetést, és rengeteget tettél az egészségedért, a fizikai megjelenésedért, az önbecsülésedért. Minden könnyebbé és elviselhetőbbé válik ettől, és az edzés szellemi dimenziójából lassan a valóságba visszatérve az összes probléma egy kicsit távolabbinak, marginálisabbnak tűnik.

Nem véletlenül nem hallottad még soha senkitől azt a mondatot, hogy de kár volt ma lemennem edzeni.

5. Az a kikapcsolódás, amit már csak megszokásból ismételgetsz, időpocsékolás

Bárcsak ezt idejekorán világossá tette volna nekem valaki!

Az ötödik tanácsomra a legkézenfekvőbb példa egy főleg férfiakat érintő szórakozás: a videójáték. Ennek is létezik egy hasznos volumene, ahol a rekreáció értékkel bír, mert lelkileg felfrissít, esetleg tanít, vagy olyan módon szórakoztat, hogy az ülés végére jobban érezd magad, mint előtte. De el kell fogadni, hogy egy ponton túl, főleg a kompetitív online-játékoknál az ember egyszerű patterneket ismétel végtelen ciklusban, amelyek a frusztrációt nem enyhítik, hanem drámaian fokozzák.

Ha csak azért ülsz le, mert ott van a kontroller, az még oké. Ha csak azért maradsz ott, mert vége lett az előző meccsnek, az már gond. Azzal álltatod magad, hogy gyorsan le tudsz nyomni egy, kettő, három kört, majd azon kapod magad 2 óra múlva, hogy lenyomtál 15 pontosan ugyanolyat, és a különbség csak a 7 százalékkal jobb/rosszabb k/d-arány. Egy idő után már szinte te is érzed, hogy nem éri meg, csak

addigra az a nyavajás játék úgy kondicionálta a ventrális tegmentumodat az agyban, hogy a klikkre jön a dopamin. Egy pontig te irányítod a rekreációt, ezután viszont már a szórakozásod tárgyának betanított kutyája vagy.

Legyen szó szerencsejátékról, videojátékról vagy más szenvedélyről. Ha arra eszmélsz, hogy a FIFA- vagy a COD-meccseket robotként, élvezet nélkül indítgatod újra, legyél annyira kritikus magaddal, hogy kikapcsolod, vagy még inkább letörlöd a játékot pár hétre. A felszabadult idődet aztán fordíthatod frusztrált és repetitív szórakozás helyett értékes és egészséges kikapcsolódásra.

Itt van még jó kis kontent

Az adatvédelmi tájékoztatónkban elolvashatod a jogszabályoknak megfelelő adatvédelmi irányelveinket. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás