Itt, a Bronsonnál mi szerencsére hihetetlenül szépek vagyunk, de másoknak azért szükségük lehet arra, hogy arcukból a nyár közeledtével eltakarjanak egy darabot. Irgalmatlan összeállításunkban mindent elmondunk a napszemüvegekről, hogy a vásárlásnál a legjobb döntést hozd.

A napszemüveg és az angol „cool” szó annyira összeforrt, hogy néhány éve még könyv is megjelent a témában. Az írónő abban azt tárgyalja, hogy milyen okok vezettek ennek a kultikus tárgynak az ultramenővé válásához, és a legfontosabb faktorként a titokzatosságot jelöli meg. A szem ugyanis − úgy véljük − rengeteg információt elárulhat az emberről, azt eltakarni tehát olyasmi, mint leplezni karakterünket a kutató szemek elől. Ráadásul ugyanazzal a lepellel, mint Tom Cruise, Clint Eastwood vagy Walter Sobchak a Nagy Lebowskiból.

Honnan van?

Nemcsak a nap, de a hó által visszavert napfény is károsíthatja a látást, pláne, ha sok van  belőle. Ennek tudatában nem csoda, hogy az első, csontból készült napszemüvegeket még az inuit indiánok (gyak. eszkimók) viselték, és úgy nézett ki, mint egy kiselejtezett kellék a Star Trekből.

Már a 18. század közepén is kísérleteztek színes lencséjű szemüvegekkel, de annak még nem a napfény erejének csökkentése volt a célja, az a szempont csak a 19. század végén jött be a képbe, mivel a szifilisz egyik jellemző tünete volt a szem fényérzékenysége. A 20. század első felében már a filmsztárok is elkezdték viselni és ezzel népszerűsíteni a terméket. Egyrészt azért használták, hogy a rajongók nehezebben ismerjék meg őket az utcán, másrészt állítólag azért, mert akkoriban a forgatásokon használt erős lámpáktól sokáig piroslott a szemük.

UV-védelem. Érdekeljen-e?

A király szemüveg kiválasztásánál ez is egy tényező. Az ózonréteg ugyan a káros UV-A sugarakat elnyeli, de − hogy rossz legyen nekünk − léteznek UV-B és UV-C sugarak is, amiket viszont nem. A túl erős napfény mellett ezek is károsíthatják a látást, ezért a látszerészek nyáron erősen ajánlják ezeknek a kiegészítőknek a viselését. És akkor most lépjenek elő azok, akik a napszemüveget tényleg ezért, egészségügyi okból hordják!

− Várj, mindjárt indulhatunk sétálni a parkba, csak felveszem a Ray-Ban Aviator napszemüvegemet, hogy megvédjen a káros UV-B és UV-C sugaraktól!

Persze-persze. Azokat leszámítva, akiknek a szemük fényérzékeny, vagy olyan látásproblémával küzdenek, ami ezt fokozottan indokolja, a napszemüveget mindenki azért hordja, mert menő.

Ettől függetlenül igenis érdemes odafigyelni két technikai paraméterre: egyrészt, hogy a megvásárolt cucc mennyire engedi át a fényt. Erre öt kategória van, a 0-s a legátlátszóbb, a 4-es pedig a legsötétebb lencsét jelzi, amit csak kivételesen erős napsütésnél van értelme használni. Figyeld továbbá a CE jelzést a szemüvegen (ez egy EU-szabványnak való megfelelést jelöl), valamint az UV 400 feliratot, ami pedig azt mutatja, hogy a sugárzást tökéletesen lepattintja, állítólag. És azért csak állítólag, mert a gyártók azt mondanak, amit akarnak, és mint az alábbi cikkből is világos, a márka nem feltétlenül garancia a megfelelő minőségre ezen a téren.

Mire kell?

Az a fentiekből is egyértelmű, hogy a napszemüveg eredendően egy célszerszám, ezért a modellek és a gyártási technológia kiválasztásánál érdemes figyelembe venni azt is, hogy mire készült. Például a tükröződő lencsék a legtöbb esetben jobban szűrik a fényt annál, semhogy hosszú távon kényelmes legyen viselni. Tehát

ha közepes napfényben is mindenképpen egy sízőknek szánt, űrtechnológiával készült fekete lyukat teszel a fejedre, olyan leszel, mint a lovag, aki a megnyert torna utáni tivornyára is a 60 kilós teljes vértben indul berúgni.

Az autós napszemcsikről Winkler írt ezer éve egy nem szar cikket a Totalcaron, ott elég sok szempontot kiveséz például a vezetéshez használt modellekről, érdemes rámenni.

A fejformád a döntő

Létezik egy Sunglasswarehouse, ami − nomen est omen − témájában erősen fókuszál a napszemüvegekre, meg el is adja őket. Ők csináltak egy teljesnek mondható infografikát arról, hogyan kell a szemüveget a fejformád alapján kiválasztani. Korábban közöltünk egy hasonló összeállítást mi is a hagyományos, látós szemüvegek vonatkozásában is, ez logikájában arra nagyon hajaz. Íme:

Mivel annyira azért nem vagyunk kemények (pláne nem ügyesek), hogy az egész grafikát magyarítsuk, ezért szimplán összefoglaljuk a lényeget.

1. Tükör elé állsz, a hajadat hátratolod, hogy rendesen lásd, ami alatta van.

2. Eldöntöd, hogy a fentiek közül az ovális, kör, négyzet vagy szív (?!) alapformára emlékeztet-e leginkább az arcod.

3. Ezt követően belövöd, hogy az alapvető keretdizájnok alapján melyik megy a legjobban hozzád.

4. …

5. Profit.

Ha ez nem elég, akkor van még egy ennél is egyszerűbb megoldás, amit a Sunglasshut talált ki. Ők egy „shop by face” nevű aloldalt fejlesztettek, ami a webkamerád, a Facebook-profilképed vagy a gépedről feltöltött fotó alapján segít választani hozzád illő terméket. Itt találod a linket.

 

Az alaptípusok

 

The Wayfarer

A Ray-Ban 1956-ban szabadalmaztatott formája, igazi örökzöld darab. Számos színben létezik, a klasszikus a barna-sárga foltos keretű verzió. A ’90-es években a kör alakú keretek népszerűsége miatt újradizájnolták, de csak a 2000-es évek végén lett megint divat.

 

Clubmaster

Szintén Ray-Ban-darab, a ’40-es években gyökerező browline napszemüvegstílus egyik variánsa, amit a ’80-as években a forma iránt megnövekedett kereslet ihletett. Részben Bruce Willis Moonlightingben − magyarul Simlis és Szende − viselt modellje keltette fel az emberek érdeklődését újra ezek iránt a vonalak iránt.

 

Aviator

Meg lennék lepve, ha nem ez lenne a legismertebb napszemüvegtípus a világon. A formát egyébként még a Ray-Ban elődje/anyacége, egy Bausch & Lomb nevű New York-i optikai cég szabadalmaztatta 1936-ban. Pilótáknak gyártották, hogy a szemüket a lehető legnagyobb felületen védje a széltől és napfénytől. Kultusszá akkor vált, amikor az aktuális macsó, Douglas MacArthur amerikai tábornok a második világháborúban partra szállt a Fülöp-szigeteken, és az újságok egy ikonikus fotót jelentettek meg róla, orrán ezzel a jellegzetes, csillogó feketeséggel.

Miután Stallone Cobrájában és Tom Cruise Top Gunjában orrba-szájba tolták a márkát, 1986-ban, egy év alatt 40%-ot növekedett a forgalom.

De a Ray-Bannek nem ment mindig jól a bolt, a bohó popkulturális hullámokra rendkívül érzékeny napszemüvegpiac a ’90-es években a béka segge alá rántotta a céget, mivel az ’50-es és ’60-as évek dizájnjaira épülő, a ’80-as években újravirágzó áramvonalak akkorra már senkinek nem kellettek. A legendás gyártót végül el is adták az olasz Luxotticának, több mint fél milliárd dollárért.

Az Aviator tündöklése viszont ezzel nem ért véget. Tudod, hogy kik dobták fel a népszerűséget megint a 2000-es években? Beszarsz. Johnny Noxville és a haverjai, amikor elkezdték hordani a Jackassben.  Mentál.

 

Kerek modellek

A szabályos vagy majdnem szabályos kör alakú szemüvegkeretek divatja egyrészt a John Lennon-kultuszhoz, másrészt a neoviktoriánus steam punk szubkultúrához köthető. Ha ilyen szemüveget akarsz, azt is érdemes figyelembe venned, hogy sokan még mindig egyfajta „divathippiskedést” látnak benne, ami persze lehet, hogy a te esetedben nem igaz, de attól még ilyesfajta előítéletekre érdemes felkészülni. Továbbá amíg a fentiekhez nem nehéz öltözködni (mutass egy szettet, amihez az Aviator nem megy), addig ezeket elég nehéz lenne például egy konzervatívabb viselethez felvenni.

Átlátszó keretek

Az ilyen anyagból készült napszemüvegek a lazább viseletekhez ildomosak, és bárhogy is tűnjön első blikkre, korántsem csak az olcsóbb márkák portfóliójában találhatók meg. Ezen a linken például a Ralph Laurentől az Oakleyn és az Armanin át az adidasig találsz hasonlókat, akár a 80-90 ezer forintos árkategóriáig.

Tükröződő lencse

Ha valami rohadtul nyolcvanas évek, az a tükröződő szemüveglencse. A legtöbb fenti szabványból találsz ilyet, de azt vedd figyelembe, hogy ezt a technológiát (ami akár a beérkező fény 60%-ának kiszűrésére is alkalmas!) céleszköznek találták ki, a nagy felületű homok, hó vagy víz okozta látáskárosodás kivédésére. Ergo sötétebben, valamint kissé barnábban vagy szürkébben látsz benne mindent, ami pár percig talán fun, órákon keresztül viszont aligha komfortos.

Notch bridges / A persol klasszikusa

A napszemüvegmárkákkal kapcsolatos össznépi tudást az alábbiak szerint lehetne jellemezni. A legnagyobb halmaz azoké, akik ismerik a Ray-Bant. Ebben van egy kisebb halmaz, akik az Oakleyt is ismerik, és ez a halmaz tartalmaz egy még kisebbet, főleg az idősebbeket, akik még a Persolról is tudják, hogy micsoda. Az igazság az, hogy ez a legrégebbi mind közül, egyes vélemények szerint még a modern napszemüveg létezése is az 1917-es alapítású, olasz vállalatnak köszönhető, ami egyébként a mai napig hazai földön gyártja a termékeit. Ők alkották meg az orrnyereg fölötti  kis metszést a modelleken, és ennek klasszikus darabjuknál, a 714-esnél funkciója is volt: itt lehetett szépen összehajtogatni a jószágot, hogy aztán a zsebünkbe dobva az ott felejtett apró összekarcolhassa a 40 ezer forintos lencséjét.

Fakeretesek

A magam részéről viszonylag nehezen találok érveket egy új divat, a fakeretes napszemüveg mellett. Azon túl persze, hogy a nem fakeretesekhez képest más anyagból van: fából. Valahol olvastam egy marketingszöveget, kb. úgy szólt, hogy a fakeretes szemüveg a legextrémebb helyzetekben sem hagy cserben. Itt biztosan arra az eshetőségre céloznak, ha mondjuk tüzelő nélkül maradsz a pusztában. Köcsögösködni persze nem akarok, nyilván van keletje a dolognak, amit onnan tudunk, hogy a több tucat külföldi gyártó mellett már egy magyar csapat is készít ilyen darabokat. Ez az alapítók Rozmárnak becézett, nem létező angol bulldogjának nevéből Rozira keresztelt márka. Modelljeik 54 rugóba fájnak.

Ki mit hordott?

Aligha létezik még egy olyan dolog a világon, aminek az eladásait egy-egy népszerű filmalkotás annyira befolyásolná, mint a napszemüvegekét. Jöjjön egy tizenhármas összeállítás, hogy megtudd, mit keress a boltban, ha a legarcabb arcokhoz akarsz hasonlítani.

#1 Johnny Depp/Raoul Duke

Félelem és reszketés Las Vegasban

Napszemüveg: Ray-Ban 3138 (sárga)

 

#2 Al Pacino/Antonio „Tony” Montana

Scarface

Napszemüveg: Linda Farrow 6031 Aviator (fekete-fehér fémkeret)

#3 Robert De Niro/Travis Bickle

Taxisofőr

Napszemüveg: Ray-Ban Caravan

#4 Robert De Niro/Neil McCauley

Heat (Szemtől szemben)

Napszemüveg a bankrablás jelenetben: Ray-Ban Clubmaster (fényes kerettel)

#5 Clint Eastwood/Harry Callahan

 Piszkos Harry

Napszemüveg: Ray-Ban 4089 Balorama

#6 Ryan Gosling

Drive

Napszemüveg: Selima Optique Money 2 Aviator

#7 Sylvester Stallone/Marion Cobretti

Kobra

Napszemüveg: Carrera Champions Aviator

#8 Arnold Schwarzenegger

Terminátor

Napszemüveg: Gargoyles ANSI Classic (T1)

 

#9 Jean Reno

Leon, a profi

Napszemüveg: Jean Paul Gaultier JUNIOR (a filmhez limitált számban gyártott)

 

#10 George Clooney/Danny Ocean

Ocean’s Thirteen

Napszemüveg: Persol 2157

#11 Brad Pitt/Rusty Ryan

Ocean’s Thirteen

Napszemüveg: Oliver Peoples Strummer

#12 Leonardo DiCaprio/Jordan Belfort

A Wall Street farkasa

Napszemüveg: Ray-Ban 2140 és Ray-Ban 4147

#13 Brad Pitt/Tyler Durden

Harcosok klubja

Napszemüveg: Olivier Peoples 523 (2000 óta nem gyártják)