Folytatjuk első cikkünket, amelyben kedvenc filmjeink rejtett utalásait, agyzsibbasztó összefüggéseit tártuk fel. Tudtátok például, hogy a 2001: Űrodüsszeiaban a megkergült HAL 9000-es számítógép neve utalás az IBM-re, ugyanis a betűi pont eggyel előzik meg az informatikai cég karaktereit? Ha nem, jobb is: ez csak egy jól hangzó, de többszörösen megcáfolt elmélet. Az alábbi gyűjtésben viszont bőven vannak valós érdekességek.
Vissza a jövőbe trilógia
Robert Zemeckis rendező eredetileg egy frigót akart időgépnek a Vissza a jövőbe első részébe, csak félő volt, hogy a mozirajongó kölykök időutazásban reménykedve beszállnak a hűtőbe, és halálra fagynak – DeLorean meg azért kevesebb háztartásban volt. Ami volt, az meg nem tudta a 88 mérföldes (140 km) végsebességet, legalábbis 85-ig skálázták, mint minden akkoriban készült amerikai autót, hogy így előzzék meg a száguldozásokat.
Előre látták a videóhívást
A 2015-ben játszódó 2. részben senki sem használ mobiltelefont, és értelemszerűen Károlytól, az angol királytól sem válik el Diana királynő, azt viszont nagyon jó érzékkel lemodellezték 1989-ben, hogy kb. hol fog tartani a hologram-technológia. Sőt, a filmben volt falra szerelt, síkképernyős tévé, amelyen egyszerre 6 csatorna is nézhető volt, és a videóhívás közben Marty kollégájának (akit az RHCP-s Flea játszott) képe alatt különböző információk jelentek meg róla. Ez ugyan még nem cicás arcfilter, de azért elég progresszív megoldásnak tűnik mai szemmel is. A kutyasétáltató drón pedig még mindig várat magára.
Macskafogó
A Belga zenekar Majd megszokod című albuma és a Macskafogó szerintem a hazai szórakoztatóipar két csúcsterméke. Mindkettő tele van nyelvi leleményekkel, összekacsintásokkal és nagyon sajátos humorral, progresszivitásukkal pedig köröket vertek pályatársaikra.
A macska szeme: macskaszem
A Macskafogóba annyi ötletet és geget zsúfoltak bele, hogy csak ezeknek a listázása megtölthetne egy ilyen cikket. Fritz Teufel (ejtsd: Tejfel) szeme helyén például nem egy rubin van, hanem biciklis fényvisszaverő prizma, vagyis közismertebb nevén MACSKASZEM. Ide nem írok többet, hogy ezt meg lehessen emészteni.
Giovanni Gatto olaszból lefordítva Macska János (macskajancsi). Történelmileg elgondolkodtató az is, hogy vajon
miért van a macskák egyik vezérének német, a másiknak pedig olasz neve.
Lusta Dicknek nemcsak azért segítenek a vérszívó denevérek, mert szépen trombitál, hanem mert szegről-végről rokonok ők is: bőrEGEREK. Évekig meggyőződésem volt, hogy a „majd én elhozom Cincinnatust az eke szarvától” mondás csak a cin-cin miatt került bele, és igazából semmit sem jelent, pedig ez utalás Lucius Quinctius Cincinnatus római konzulra és diktátorra, akit a legenda szerint tényleg az eke szarvától kellett visszaterelgetni a közigazgatásba.
Csillagok között
Christopher Nolan fixációja az idő nemlineáris ábrázolásával és a halott feleségekkel szinte már közhelyszámba megy (a Memento, az Eredet és a A tökéletes trükk is ad ezekre példát), a 2014-es sci-fiben pedig szinte minden snittbe komponált valamit, ami az idő múlását juttatja az eszünkbe. Az Endurance űrhajó alakja például szándékosan egy 12 részre osztott órát idéz, és az összes jelenethez, amelyikben látszódik, Hans Zimmer 60 ütem/perc (bpm) ritmusú zenét komponált.
A Csillagok közöttet egyébként Steven Spielberg rendezte volna, Nolant végül öccse, a forgatókönyvet író Jonathan hozta a produkcióba. Nem teljesen világos, hogy Spielberg hatása miatt vagy más okból, de hangvételében, atmoszférájában és történetében is sok hasonlóságot mutat a film a Harmadik típusú találkozások című Spielberg-filmmel: ebben fedez fel először egy mérnök egy rejtélyes üzenet hatására egy titkos kormányzati műveletet, amely az idegenekkel való kapcsolatfelvételt szorgalmazza. Azok végül koordinátákat juttatnak el az embereknek, és kezdetét veszi egy utazás a csillagok közé.
Cooper még a film elején mondja a lányának, hogy
„Szülőként az ember a gyereke jövőjének a kísértete.”
– teljesen más ugyan a kontextus, de ez indirekt módon utalás a film végére, amikor kiderül, hogy Murph könyveket mozgató kísértete valójában az apja volt.
Túl sok információ
A film végén a négydimenziós kocka (tesseract) a könyvekkel utalás Terry Pratchett remek Korongvilág sorozatából a könyvtár-térre, ahol az információk hatalmas mennyisége téridőgörbületet okoz, tehát egy kellően nagy könyvtár lehetővé teszi látogatói számára, hogy térben és időben szabadon utazva hozzáférjen bármilyen információhoz. Azért szerintem Murph könyvespolca ennyire nem volt nagy.
Filmes idézetek, amelyekre mindenki rosszul emlékszik
A Casablancában sohasem mondják, hogy „Play it again, Sam” – helyette van „Play it, Sam”, illetve „Play it once, Sam.”
A Birodalom visszavágban sem hangzik el, hogy „Luke, I’m your father”. Itt a helyes idézet: „No, I’m your father.”
Bizonyíték sok nyelven:
Sorozatunk első része itt olvasható: