Az elmúlt napokban világszerte számtalan szolidaritási kezdeményezés volt már az orosz agresszió ellen, illetve az amiatt menekülni kényszerülő vagy elesett emberekért. Amit Firenzében találtak ki, az sokaknál kiverte a biztosítékot.
Hétfő óta fekete lepel takarja a firenzei Dávid-szobrot, pontosabban annak „hivatalos” másolatát. Michelangelo több mint ötszáz éves és szinte felbecsülhetetlen értékű alkotása a Galleria dell’Accademiában van kiállítva, a Piazza della Signorián látható a remekmű mása. De a helyiek számára ennek nincs különösebb jelentősége, a kültéri Dávidra is nagyon büszkék és ugyanannyira a városuk jelképének tartják, mint a beltéren óvott eredeti szobrot. Ezért is választották ezt az alkotást szolidaritásuk kifejezésére.
A tökéletes férfitestet megformázó szobrot gyászba öltöztették. A fekete lepelre ukrán nemzeti színű zászlót és szalagokat is tűztek. Kijev az egyik testvérvárosa Firenzének, összekapcsolták tehát Michelangelo március 6-i születésnapi megemlékezését a háborús áldozatokért iránti gyász kifejezésével. A lepel, mint egy fekete felkiáltójel, a híres téren emlékezteti az arra járókat a háborúra.
De nem mindenki gondolja úgy, hogy szép eszme és nemes gesztus letakarni egy szobrot. Az Uffizi Képtár igazgatója szerint a múzeumokban és városaink terein álló szobroknak nemcsak művészi, hanem oktatási, költői, identitástudatot, egyéni és kollektív bátorítást jelentő értéke is van. Szerinte a köztéri szobrok
– lázadt a polgármester ötlete ellen Eike Schmidt művészettörténész.
A lepel egyelőre marad, a polgármester egészen a háború végéig szeretne ezzel tiltakozni az orosz invázió ellen. De hogy hová vezetnek lepelügyben az ellentétes vélemények, az kábé annyira megjósolható, mint magának a háborúnak a kimenetele.