Példátlan globális összefogás rajzolódik ki Oroszország Ukrajna ellen vívott háborújával szemben. Noha a nyílt atomfenyegetés a közvetlen katonai beavatkozást jelenleg elképzelhetetlenné teszi, a világ számos országában az állampolgárok szabadon dönthetnek arról, önkéntesként részt kívánnak-e venni a konfliktusban – akár fegyverrel. Megpróbálunk átfogó képet adni arról, kik és miért döntenek úgy, hogy életüket kockáztatva lépnek be ebbe a háborúba.

Itt írtunk arról, hogy miért foglalkozunk lifestylemagazinként a válsággal. Mutattunk egy hiteles forrást, és szubjektív publicisztikát is megjelentettünk az események kapcsán.

Grúzok és horvátok már évek óta harcolnak Ukrajna keleti területein a kormány oldalán, és az utóbbi években nem ritka az sem, hogy a harcmező közelében angol szót hallani. A BBC 2018-ban beszélgetett egy brit exkatonával, aki az év februárjában csatlakozott az ukránok oldalán harcoló, külföldiekből verbuvált felderítő egységhez. A beszámolók szerint már akkor is tucatnyi szigetországi, ausztrál és amerikai vett részt a harcokban, de most, hogy Vlagyimir Putyin indokolatlan és illegitim agressziója részeként harckocsioszlopokkal támadja a kelet-európai országot és civil lakóházakra tüzel, drámaian megnőtt azoknak a száma, akik polgári életüket hátrahagyva, akár több ezer kilométert utaznak, hogy fegyvert szegezzenek a katonáinak.

A világ minden pontján fegyvert ragadnak

Közismert tény, hogy az oroszok oldalán is harcolnak más nemzetiségűek. Ramzan Kadirov csecsen elnök több ezer katonát küldött az országba, akiknek brutalitásáról előzetesen ijesztő hírek terjedtek a világban. Az alakulatot Magomed Tusajev, Kadirov egyik hadura és bizalmasa vezette, akit információk szerint szinte néhány órával az országba érkezésük után az ukrán erők likvidáltak – egyes hírek szerint a hosztomeli reptér közelében zajló harcokban, más források szerint egy, a konvojukat ért bombázásban. Halálát azóta róla készült fotókkal igyekeztek cáfolni, de azt maga Kadirov is elismerte, hogy a csapatai veszteségeket szenvedtek az elmúlt napokban.

Angol kommandósok, Irakot, Afganisztánt megjárt tengerészgyalogosok

Amióta a fegyveres konfliktus elkezdődött az oroszbarát szeparatisták ellen még 2014-ben, a környező országokból rengetegen, egyes információk szerint már több mint 15 ezren érkeztek Ukrajnába harcolni. Akkor a főleg grúzokból álló egységet Grúz Légióra keresztelték, majd az ukrán sereg kötelékébe tagolták a 25. ukrán gépesített gyalogezred részeként. Hogy a közeli, szláv lakosú országokból (például Horvátországból) sok önkéntes siet az ukránok segítségére, talán nem annyira meglepő, de

az ügy súlyát és a globális közhangulatot jól jelzi, hogy a második világháború óta nem látott számban érkeznek fegyverforgatók sokkal nyugatabbról.

A jelentkezések számát látva az ukrán védelmi miniszter pár napja elrendelte egy új „Nemzetközi Légió” felállítását, ahová a külföldről érkezetteket sorolják be. Nemrég azt is bejelentették, hogy azoknak, akik az oldalukon fognak fegyvert, vízumra sem lesz szükségük, gyakorlatilag azonnal beléphetnek az országba, és szinte rögtön csatasorba állhatnak.

A tendenciákat látva hamar az angol lehet a közösen beszélt nyelv az ukrán „idegenlégióban”. A tapasztalatok szerint mennek Nyugatról átlagemberek is, de

egyre több a magasan képzett, komoly harctéri tapasztalattal bíró exkatona is. Angol SAS-kommandósok, amerikai tengerészgyalogosok indulnak a frontra önként,

többnyire saját pénzen. Vannak, akik eladják otthon az ingóságaikat, mások feldobnak egy gyűjtést a költségek finanszírozására, hogy az ellátmányt, a taktikai felszerelést, a harctéren használt gyógyszereket, kötszert abból vegyék meg. Megint mások eleve a saját felszerelésüket viszik.

A Redditen külön fórum indult erre, ahol rengetegen szervezik az útjukat Ukrajnába, önköltségen. Sokan leírják, hogy arra tekintettel rendezik le otthon a dolgaikat, hogy el is eshetnek a harcokban. Rengetegen mennek kemény katonai múlttal. Van, aki 12 év harctéri tapasztalattal jelentkezik, iraki és afgán bevetésekkel a háta mögött.

Van például olyan, aki azt írja, ő maga a hadseregben szolgált, a felesége pedig a katonai rendészetnél volt, és mindketten mennének. Van, aki afelől érdeklődik fórumokon, hogy a helyszínre érve az ukrán hadsereg elfogadja-e az ő saját felszerelését, és használhatja-e majd a fegyverén a saját optikáját. A helyszínre folyamatosan érkeznek ilyen figurák, a Daily Mail ír például

egy hatfős, önkéntes, amerikai spec ops veteránokból álló csoportról, amely épp belépésre vár Lengyelországban, és tudnak több katonatisztről, német és angol veteránokról.

Az internetes fórumokon régiónként keresik egymást a jelentkezők, hogy csoportosan induljanak, találtunk ilyeneket Texasból és Kanadából is.

„Ez egy fekete-fehér helyzet” – mondja a zöldsapkás

A Vice megszólaltatott egy brit veteránt, aki 4 évig az angol különleges erőknél szolgált, utána harcolt önkéntesként Szíriában és Irakban, vagyis aligha mondható, hogy csak a szája jár. „A mostani ukrajnai invázió nagyon hasonló ahhoz, amit a nácik műveltek a második világháborúban. A kormányaink nem avatkozhatnak be, de nekem van katonai tapasztalatom és voltam harctéren. Szerintem az egész világ látta, ahogy az ukránok harcolnak az egyik legnagyobb katonai hatalom ellen, becsülettel, lelkesen és tökösen. Nem csak a hadsereg, de a civilek is, még tévében is csodálatos ezt látni.

Vannak, akik harctéri tapasztalataikkal és saját beszámolóikkal, intéseikkel segítenek. Egy exkatona, aki állítása szerint az ISIS ellen önkéntesként ment, leírja, hogy a harctéri tapasztalatokkal bíró önkéntesek figyeljenek azokra, akik először járnak tűzharcban, mert sokan nincsenek felkészülve mentálisan arra a megrázkódtatásra, amivel az éles lövöldözés járhat. Mások azt tanácsolják az indulóknak, hogy ne legyenek finnyásak: mindent csináljanak meg, ami a feladat. Lehet, hogy a ravaszt sem húzzák meg soha, de ha ásni kell, akkor fogják meg az ásót – ott segítsenek, ahol tudnak.

A Sky News döbbenetes videót készített, amelyben megkérdeztek néhány embert az éppen az ukrán követségen a papírokért folyamodók közül.

Az egyik válaszoló 60 évesen, egykori katonaként döntött úgy, hogy elindul segíteni,

egy másik fickónak pedig ellenkezőleg, semmi tapasztalata nincs fegyverekkel. Sokan elvektől vezérelt átlagemberek, a megszólaltatottak között van például egy kutyamenhely tulajdonosa, de a BBC nemrég riportot közölt egy kanadai egyetemistával, aki százezer közösségi médiás követőjét hátrahagyva döntött úgy, harcolni fog. Hogy miért?

A legtöbben a szabadság védelmében, Putyin aggressziójával szemben indulnak Ukrajnába, a Sky News riportja is látott magyart, angolt és lengyelt is jelentkezni éppen. Az egyik szereplőnek a szintén ex-tengerészgyalogos barátja adott kölcsön felszerelést és sisakot.

Az ukrán védelmi minisztérium szerint a harcok kezdete óta több ezren jelentkeztek már, hogy csatlakoznának az ország védelméhez. Dánia, Hollandia, az Egyesült Királyság és Csehország is megerősítette valamilyen formában, hogy támogatják, ha állampolgáraik önkéntesen részt akarnak venni a háborúban, sőt már olyan esetekről is érkeznek hírek, hogy a híresen elzárkózó Japánból is 70, szintén harctéri tapasztalattal rendelkező veterán (köztük néhány volt idegenlégiós) indul harcolni a világ másik felére.