Nobel-díjas író könyve és A szolgálólány meséje is áldozatul esik a küzdelemnek.
Amerika-szerte azon hüledeznek az iskolai könyvtárosok, hogy az utóbbi 1-2 évben a korábban tapasztaltakhoz képest nagyságrenddel megugrott az olyan ügyek száma, amikor szülők, illetve az őket képviselő szervezetek könyvek kitiltását kérik.
Vagy inkább követelik.
Az Axios több esetet idéz Virginiától Kansason át Utah-ig. Bár az USA-ban a hasonló ideológiai vitákban nem tipikus, a felállás ebben az ügyben éppenséggel az, hogy a konzervatív szervezeteknek nem tetszik, hogy a gyerekek hozzáférhetnek bizonyos művekhez. Jellemzően olyanokhoz, amelyek valamely LMBTQ-témát, netán faji jellegű konfliktust dolgoznak fel (az igazsághoz tartozik, hogy utóbbi esetekben is a profán részeket kifogásolják, nem azt, hogy a könyv feketékkel foglalkozik).
A virginiai Spotsylvania megye iskolaszékének egyik tagja egyenesen azt mondta, az LMBTQ-kérdéseket körbejáró könyveket
“tűzre kellene vetnünk”
– meglepő taktikával mintegy megelőzve, hogy a cenzúrakövetelés hallatán valaki felemlegesse a hajmeresztő történelmi analógiát.
Ne gondoljuk azonban, hogy kizárólag transzszexuális tinédzserekről szóló könyvekről van szó. A polcról leszedetni akart művek között olyanok is vannak, mint Margaret Atwoodtól A szolgálólány meséje vagy az irodalmi Nobel-díjas fekete írónő, Toni Morrison Nagyonkék című regénye. (A vicc, hogy magát Atwoodot közben balról is támadják, mert nőnek nevezi a nőket.)
Új front: az iskola
Az Axios szerint az történik, hogy a közoktatás lett az amerikai kulturális-politikai szembenállás, a bal- és jobboldal közötti egyre hevesebb szellemi polgárháború sokadik frontja. A konzervatívok, akik – részben a szólásszabadság nevében – többnyire joggal kárhoztatják a baloldali beágyazottságú eltörléskultúrát, most az iskolai könyvtárak szintjén megteremtik a maguk cancel culture-jét.
Hogy a cancel culture mennyire hisztérikus közeget teremt az Egyesült Államokban, arra jó példa a decemberi sztori, amikor az Amazon levette a saját LMBT-bestsellerlistájáról a konzervatív kommentátor, Matt Walsh Johnny, a rozmár című melegtémájú gyerekkönyvét, mert néhány aktivista transzfóbnak bélyegezte.
Vagy még inkább az egyébként liberális demokrata dr. Seuss esete: a múlt század harmincas éveitől egészen a nyolcvanas évekig aktív, népszerű gyerekkönyvszerző és illusztrátor hat könyvét nem adják ki többé, mert a kisebbségek évtizedekkel ezelőtti ábrázolása nem felel meg a mai normáknak.
A mesterlövészek sem tétlenkednek: