A klubhűség próbája – hogy fogadják Liverpoolban az ellenfélként visszatérő Gerrardot?

Szerző: Bronson

A (futball)világ recsegve-ropogva kifordul a sarkából. De a klubhűség és állhatatosság szobra ettől nem dől le.

A Liverpool FC utóbbi 30 évének talán legfontosabb játékosa, aki legalább két nemzedék számára egyet jelent a klubbal, szombaton az Aston Villa edzőjeként tér vissza. Steven Gerrard ellenfélként jelenik meg az Anfield Roadon.

Ha létezik focista, akiről nehéz volt elképzelni, hogy valaha tegyen bármit is egykori csapata ellen, az a Vörösöket majdnem két évtizedig szolgáló középpályás. Persze amikor edzőnek állt, lehetett sejteni, hogy valamikor el kell jönnie ennek a pillanatnak, de mivel először Skóciában, a Rangersnél vállalt munkát, ez sokáig távolinak tűnt.

Most benne ébreszthet félelmet a legendás felirat

A klubhűségével nem volt egyedül a saját generációjában – Giggs, Puyol, Raúl, Xavi, Totti vagy Zanetti is tudna arról mesélni, milyen szinte egy teljes pályafutáson át ugyanazt a mezt viselni.

Családi tragédia a Hillsborough Stadionban

Gerrard kötődése még ebben a mezőnyben is különleges. Egyrészt Totti mellett ő volt az, akit éveken keresztül tényleg hívtak a sajátjánál sikeresebb és/vagy gazdagabb klubok, mégsem ment el. Másrészt egy személyes, gyerekkori tragédia is az LFC-hez köti: akkor tízéves unokatestvére, Paul 1989-ben egyike volt Hillsborough 96 áldozatának.

Akár ő is ott lehetett volna közöttük. Ehelyett 23 éves korára annak a klubnak a csapatkapitánya lett, amelynek a himnuszát más országok stadionjaiban is éneklik, és bő egy évtizedig igazi vezér maradt.

Nélküle nem lett volna isztambuli csoda sem.

Ahogy hat éve megjelent önéletrajzában írja:

“Mindenemet a Liverpool FC-nek adtam. (…) Minden csepp ambíciót, szenvedélyt és reményt kipréseltem magamból. De végül még ez sem volt elég ahhoz, hogy megnyerjük a mindenki által olyannyira áhított bajnoki címet.”

Igen, a futball nagy igazságtalanságainak egyike, hogy Stevie G sosem nyert bajnoki címet, ráadásul amikor a legközelebb állt hozzá, akkor (2014. április 27-én) épp rajta ment el a sorsdöntő meccs a Chelsea ellen:

A rivális drukkerek még manapság is boldogan éneklik a Que será, será dallamára, hogy

“Steve Gerrard, Gerrard / He slipped on his fucking arse / He gave it to Demba Ba / Steve Gerrard, Gerrard”

De ettől még ő a Liverpool történetének egyik legnagyobbja. Furcsa lesz az ellenfél padján látni.

Itt van még jó kis kontent