Aki olvasta Flo orvosi disszertáció terjedelmű anyagát a Zara ijesztően precíz, példátlanul gépies, de elképesztően hatékony működéséről, annak talán nem meglepő, hogy a teljes, globális divatbiznisz profitjának nagy részét az Invitexhez hasonló konszernek realizálják. A QZ-ben nemrég megjelent cikk a McKinsey és a Business of Fashion közös elemzéséről ír, ami a divatmamutok vártnál is nagyobb dominanciáját mutatja az iparban. Riasztó számok következnek.
A nevezett kutatásban a McKinsey (a világ egyik legismertebb üzleti tanácsadó- és gazdasági elemzőcége) körülbelül 500 szereplőt vizsgált, nyilván olyan vállalatokat, amelyek pénzügyi eredményeiről elegendő infó áll rendelkezésre. A statisztikák egészen döbbenetes képet mutatnak. Míg a szegmens legalsó 20 százaléka veszteséget termel, és a divatcégek nagy része, mintegy 60 százaléka mindössze az ipar teljes profitjának 6%-át produkálja, addig
a divatcégek felső 20%-a realizálja a teljes szegmens profitjának 128%-át.
Ez annak fényében különösen kemény, hogy bár a legeredményesebb 20% körülbelül 100 céget takar, ám ezek közül kereken 20 vállalat termeli a csoport profitjának 97%-át. Értsd: a divatcégek nagy része vagy csak alacsony profitrátával üzemel, vagy veszteségesen működik (a veszteséges divatcégek száma konkrétan megduplázódott 2010 és 2017 között), a legjobban szervezett és legjobb piaci pozícióban lévő 20 cég viszont egyszerűen mindent visz.
Kik azok a bizonyos győztesek?
Alighanem szakembernek, vagy a piachoz különösebben értőnek sem kell lenni, hogy az ember kitalálja, kik vannak ebben a bizonyos top 20-ban. Ott van természetesen a spanyol Invitex csoport (Zara, Massimo Dutti, etc.) és a svéd H&M, jelezve, hogy a fast fashion üzleti modell még mindig, sőt egyre jobban tarol.
A kivételesen sikeres cégek között vannak a legmenőbb sportszergyártók, a Nike és az adidas, továbbá az LVMH, a divatvilág egyik legnagyobb megavállalata, többek közt a Luis Vuitton, a Dior, a Marc Jacobs és a Bulgari, meg ezeken kívül még több tucat sztármárka tulajdonosa, valamint a Richemont, a svájci óra- és ékszerbiznisz megkerülhetetlen óriása (övék a Panerai, a Vacheron Constantin és még egy rakat óragyártó mellett a Chloé és a Dunhill divatmárkák is), akik idén súlyos pénzekért ruháztak be a YOOX Net-a-porter világhírű online shopjaiba (net-a-porter, Mr.Porter). Utóbbi, cirka 840 milliárd forint (!) értékű vásárlást meg is írtuk még akkor.
A tanulság
Ennek a bizonyos top 20-nak 12 szereplője már 2008 óta hasonló pozícióban van, és a számok alapján bizonyos tendenciák állandósulni látszanak. Ami a sikerben döntőnek bizonyul:
- a nagy margin miatt a luxuscikkek (Richemont, LVMH, Kering) gyártói alacsonyabb értékesítési számokkal is jelentős profitra tesznek szert
- a rendkívül hatékony gyártástechnológiai megoldásokkal és kifinomult logisztikával a fast fashion vállalatok (Invitex, H&M) alacsonyan tudják tartani a költségeiket és gyorsan tudnak reagálni a vásárlói igényekre
- a legnagyobb sportmárkák a kiemelkedően ügyes márkaépítéssel és a kialakult márkahűséggel folyamatosan magasan tartják az eladásaikat
A legjobbak listáját teljes egészében megnézheted lejjebb. A profit milliárd dollárban értendő, vagyis a Zara anyacége egy szoftos 1 148 milliárd forintos plusszal zárt tavaly.
Forrás: QZ
A kiemelt képen Jared Leto látható a Gucci 2017-es ‘Guilty’ kampányában.