Ronaldo, meg Sergio Ramos jók, mi? Meg igényesek, jól néznek ki. Jó a hajuk. Na, mutatunk pár srácot, akik korábban is tudták ezt. Mondjuk úgy 60 éve.
Mivel a legutóbbi Eb-n mutatott játékunk és az eredmények alapján egyértelművé vált, hogy Magyarország ismét elfoglalta trónját a világ labdarúgásának Olümposzán, megszületett a második Aranycsapat, úgy döntöttünk, hogy megmutatjuk,
mennyire is volt menő az első.
Már nem a lőtt gólok száma, meg a veretlenül lefájtolt nemzetközi válogatott meccsek tekintetében, mert azt ugye mindenki tudja. Hanem, hogy mai szemmel nézve, a budapesti belváros éjszakai életének szigorú ítészei alapján (bölcsész és jogász csajok) mekkora királyok lennének most az Aranycsapat tagjai, kiemelten Puskás, Kocsis, meg főleg Grosics. Spoiler következik: nagyon.
They did it, before it was cool
Ha eljutsz odáig, hogy sok millió néző előtt lépsz a gyepre, egészséges igény a részedről, hogy jól nézz ki, de lehetőleg inkább kurvajól. A kiváló sportteljesítményük által ismertté lett urak tudása kifinomult igényességgel párosul. Mutatunk néhány legendát a magyar foci aranykorából, akiket bátran lehet követni stílusválasztásban manapság is, ha már nagyon követnél valakit. Puskás-mez mellé Puskás-frizurát!
És mielőtt bárki véletlenül, vagy szándékosan félreértené:
ez a cikk a legkevésbé sem irónia vagy olcsó szarkazmus.
Ez egy tiszteletadás, büszke visszatekintés arra, hogy akikre Aranycsapatként emlékszünk (és míg világ a világ, emlékezni is fogunk), nemcsak a labdával, de stílusban is mutatták az utat a modern menőség felé.
Az alapok
Akkortájt a legtöbb férfifrizura alapját két vágás képezte. Az egyik a hindenburg, a másik a klasszikus angol – ezek az alapformák ismerősek lehetnek bárkinek, aki akár egy egyszerű fodrászvizsgáig eljutott valaha (vagy akár csak hajmodell volt egy ilyen alkalommal). Ezekhez viszonylag hosszú haj kellett (8-10 centi), amit oldalt vagy stuccoltak, vagy nem, de fontos volt, hogy ne lógjon a fülre, fent pedig vagy hátrafelé szárították, vagy egy választékkal féloldalasan.
Nem nehéz megtanulni, de a precíz és szép kivitelezése, a borotvavágás megtanulása, a hajvégek finom elvékonyítása komoly szkilleket igényel:
Easy to learn, hard to master.
Na, ezeket a fazonokat bolondították meg kisebb-nagyobb trükkökkel a korszak legendái, hogy egyediséget kölcsönözzenek a megjelenésüknek. Az akkoriban idehaza még nehezen (vagy egyáltalán nem) elérhető zselé helyett olajat tettek rá, ha nem volt, cukros vízzel trükköztek az óhajtott csillogó és tartós hatás eléréséhez.
#1 Kocsis Sándor
Az Aranycsapat legendás csatára, akire azért nem írom, hogy korának C. Ronaldója, mert ő volt előbb. A válogatottban és a Honvédben is meccsenkénti egy gól fölötti átlagot produkált, az ’54-es vébén 11 találattal gólkirály is lett. Kocsis elképesztően jó játékos volt, hogy mennyire, ahhoz elég elmondani, hogy nála jobb gólaránya válogatott meccsen egyetlen embernek volt csak evör, úgy hívják, Gerd Müller.
How to Kocsis
Kocsisról nem találsz fotót nem precízen vágott, tökéletes választékkal kivitelezett, amolyan pompadúros frizurával. A mai divathoz képest az egyik lényeges különbség, hogy ő sem waxot, hanem általában olajat dobott rá, a nedves, tartós hatásért. A másik lényeges differencia a mai divathoz képest, hogy oldalt már jobban felszedik, és gyakran fade-del (amolyan áttűnéssel, finom átmenettel) oldják meg. Ha jól vágták, akkor a kissé borzolt, tincses verzió is embertelen macsó.
#2 Grosics Gyula
Mondhatnók, hogy a frizurád abszolút irreleváns, ha annyira vagy jóvágású, jámbor tekintetű fickó, mint a Fekete Párduc volt akkoriban. Tedd mellé még, hogy az első kapus volt a világon, aki full-feketében nyomta, és akkor most kérd meg a csajodat, hogy pontozza egytől tízig, ránézésre. Na ugye.
How to Grosics
A legtöbb fotón alaposan hátraszárított hajjal látható, nagyjából úgy, mintha egy hindenburg-fazont nyalt volna le, amennyire csak tudott (azt ugyanis eredetileg magasra emelik a hajtőnél). A tipikus oldalt hosszabbra hagyott, hátrafelé fixált formához képest nála lényeges különbség, hogy többnyire nem használt olyan éles választékot.
#3 Lóránt Gyula
Az Aranycsapat nagy tudású, kőkemény de technikás hátvédje, aki pályája elején csatárként játszott, fokozatosan került hátrébb a felállásban. Végül Sebes Gusztáv már középhátvédként tette be a nemzeti tizenegybe,
mert kellett a keménység.
És Lóránt bizony kemény fickó volt. A sokáig Rómában élő, Nyugatról ’46-ban hazatért srácot a pályán fegyelmezett, de néha kimondottan durva embernek írják le, akit három évvel hazatérése után már disszidálási kísérlete miatt a kommunisták lecsuktak, majd nem sokra rá a pályán életveszélyesen (!) megsérült. Mit csinált erre ő? Felépült, és visszaküzdötte magát a válogatottba. Ennyi. Egy anekdota szerint egyébként nehéz pali volt: „Lóri, az ő különös, nyíltszívű módján ismerkedett a külvilággal: ami szembejött, abba belerúgott egy irtóztatót, hadd derüljön ki rögtön, mivel is áll szemben.”
How to Lóránt
Ha megmutatod a fenti fotókat a fodrászodnak, akkor le fogja tudni vágni. Jó hír, hogy az Aranycsapat iránti tiszteletadásoddal ráadásul nem is lógsz ki majd nagyon a romkocsmák sajátos miliőjéből, mert ez ma is divat. Egy erőteljes, karakteres választék kell (nem borotválva), oldalt közepesen hosszúra hagyva (ez a gépi 3-6-9 itt nem játszik), és rendesen hátra szárítva. Ha ez megvan, fixáláshoz használhatsz fényesebb anyagot is, jelezve, hogy te most nem hipszterkedsz, hanem lórántkodsz.
#4 Puskás Ferenc
Nem azoknak íródott ez az anyag, akiknek be kell mutatnunk minden idők valószínűleg legismertebb magyar sportemberét (vagy talán a leghíresebb magyar embert úgy általában). Mivel nem sportmagazin vagyunk, az eredményeibe, véget nem érő rekordjaiba, a vele kapcsolatos anekdotákba nem is mennénk bele, legyen elég annyi, hogy az összes lejátszott mérkőzést figyelembe véve
a meccs-gól-aránya a Realban jobb volt, mint Messinak a Barcában,
pedig a magyar már 31 évesen került a Madridhoz. Sztáralkat volt, így is viselkedett, és így is nézett ki. Puskás óriási király volt.
How to Puskás
Puskás vagy slickedback-frizurával játszott (még ha nem is hívta így), vagy alaposan fixált, oldalra fésült hajjal. A Puskás előtti tisztelgéshez muszáj egy hosszabb haj, kb. 10 centi hosszú. Ő néhol választékot hordott, néhol nem, de soha nem emelték meg a haját (ahogy a hindenburgnál egyébként szokás), jellemzően mindig annyira hátranyalta, amennyire csak lehetett, hogy a korszak divatjának megfelelően ő is hajolajjal vagy cukros vízzel rögzítse. A zselét az 50-es évektől kezdték használni, de a hozzáférés itthon korlátozott volt még akkortájt. A legenda által viselt frizura főleg azoknak áll jól, akiknek a hajuk frontvonala (vagyis a homlok feletti, elülső szakasz) alacsonyan van, és nem ritkul túlságosan.