A föld bolygó technikai fejlődésének védőszentje, nagyon materialistán nézve a civilizációnk jelenlegi egyik legértékesebb tagja, aki több sikeres, innovatív világvállalatot alapított, mint ahány csajunk nekünk összesen volt. Ráadásul úgy is él, ahogy te élnél, ha te lennél a király.
Azt mondják, ha nem nevetnek ki a céljaidért, akkor nem álmodtál elég merészet. Vannak persze olyan elszállt tervek, amikért azért joggal röhögnek arcul. Ilyen például, ha 12 évesen azt mondod, ha nagy leszel, saját autómárkát csinálsz, de úgy ám, hogy minden más kocsival ellentétben ez csak elektromos árammal megy, amit elég bedugni a konnektorba. Ha mellé rakod, hogy űrhajókat is fogsz gyártani, amivel a Marsot tervezed kolonizálni, sőt, csinálsz egy gyárat, amivel meg elektromos áramot juttatsz a háztartásokba napenergiából, akkor az óvónő alighanem csak megsimogatja a fejedet, és finoman megkér, hogy takarodj vissza az ágyba, mert a többiek már alszanak.
A kockák királya
Elon Musk óriási kockaként indult, szinte mindent magától tanult meg, tudásvágya és kreativitása a siker ideális receptjének bizonyult. Önerőből tanult meg programozni, egy 6 hónapos BASIC tanfolyamot 3 nap alatt megcsinált, 12 évesen pedig már játékot írt (Blastar volt a címe, itt ki is tudjátok próbálni), amit 500 dollárért el is adott. Nem üzleti magazin vagyunk, úgyhogy a vállalkozásai kapcsán legyen elég annyi: 24 évesen alapította a Zip2 nevű szoftvercéget, amiből meggazdagodott, majd felvirágoztatta a PayPalt, megalapította a SpaceX-et (ami már a NASA-val szerződésben végez űrszállítmányozást), ő a tulaja és főnöke a Tesla Motorsnak (amit nyilván nem kell bemutatni), megalapította a Solar Cityt, és ő találta ki a Hyperloopot, ami alighanem a jövő nagy közlekedési megoldása lesz, és aminek a technológiáját drága licencdíjak helyett ingyenesen, szabadon elérhetővé tette bárki számára.
A legvagányabb kocka, ever
Egy átlagos dél-afrikai család sarjaként indulva Musk már most annyit tett az emberi civilizáció technológiai haladásáért, hogy egyes vélemények szerint valójában egy földönkívüli, aki azért teper ennyire, hogy űrrepülőgépén mihamarabb hazatérhessen a szülőbolygójára.
Mit tanulsz belőle?
A legfontosabb lecke (már nem nekünk, átlagembereknek, hanem nekünk, emberiségnek), hogy Musk rengetegszer kiszállhatott volna. Kiszállhatott volna, amikor eladta a Zip2 nevű cégét a Compaqnak 300 millió dollárért, amikor a PayPalt 1,5 milliárdért az eBaynek, vagy félretehetett volna minden mást, amikor a SpaceX 2002-ben megalakult. De ő mindig úgy érezte, van még tovább is. Szűnni nem akaró törtetését az álmok megvalósításáért az alábbi, neki tulajdonított gondolat példázza legjobban.
„A PayPalért 180 millió dollárt kaptam. Ebből 100-at betettem a Space X-be, 70-et a Teslába, 10-et a Solar Citybe. Kölcsön kellett kérnem albérletre.”
Ennyike. Akaraterejéből és nagyravágyásából középtávon ő profitál, hosszú távon pedig alighanem az egész emberiség. Az általa alapított cégekbe egyébként nem csak a pénzt szerzi és tömi, a munka megszállottjaként döbbenetesen sokat melózik, és állítólag a legapróbb részletekig bele is dumál a vállalatainál folyó munkába. Ezt a vezetési stílust, amelyben a szervezet irányításán túl apró technikai részleteket is ellenőriz, dizájnterveket vizsgál meg és bírál felül, sőt, számos ötletet ő maga dob be és tervez meg a kész termékekben, el is nevezte „nanomenedzsmentnek”. Ez egyébként egy elég veszélyes gyakorlat, és nála ugyan működik, de nagy általánosságban az ilyesfajta menedzseri szemléletet sok kritika éri szakmai körökben. Ezzel kapcsolatosan azt szokta mondogatni, hogy
ha csatát vívsz, jobb, ha a frontvonalban harcolsz.
Amivel nyilván arra utal, hogy vezetőként akkor tud felelős és jó döntéseket hozni, ha testközelből ismeri a terméket, a tervezés és a gyártás során felmerülő problémákat, és maga is tevékenyen részt vesz az elkészítésben. (Steve Jobs is hasonlókat vallott erről.)
Musk életét vizsgálva a másik nagy tanulság, hogy nem kell mindent magadnak kitalálnod. Csak annyira kell bölcsnek lenned, hogy rohadt sokat olvass a megfelelő személyektől. Az Index egy igen remek portrét dobott össze róla tavaly, aki többet olvasna a pályájáról, ide kattintson.
Work hard, play hard as f.ck
Musk mindezek tetejében azt az életet is éli, amit alighanem a legtöbben szeretnénk, ha az ő helyzetében lennénk. Állítólag róla mintázták a Vasember Tony Starkját, nem véletlen, hogy egy cameo erejéig fel is tűnik a filmben. Sőt, exhibicionizmusát mutatja, hogy a Machete második részében és a Transcendent című Johnny Depp-moziban is feltűnik, a szóban forgó jelenetekről itt egy kis gyűjtemény.
Nem volt rest 1 millió dollárt (!) fizetni egy 1977-es James Bond-film autójáért, a kétéltű Lotusért, és 50 000 dollárt dobott a közösbe California egyik forgalmas útjának felújítására, mert elege lett a nagy dugóból munkába menet. Akkora geek, hogy a SpaceX űrhajósruháját a főleg szuperhősfilmekbe jelmezeket tervező Jose Fernandezre bízta rá, az egyik fiát pedig az X-men után Xaviernek nevezte el. Nem az az ember, aki a fiatalok rokonszenvének elnyeréséért kamuzik a játszási szokásairól, saját bevallása szerint tényleg rajta volt a Mass Effecten, a Fallout szérián és a Bioshockon, de még sok milliárd dolláros cégek vezéreként is játszik, legutóbb a nagy sikerű Overwatch-ról tweetelte ki, mekkora királyság.
Volt haj, lesz haj
Ha nagybefektetőket kell meggyőznöd azért, hogy az általad alapított cég ne menjen csődbe, akkor eléggé nem mindegy, hogy állsz oda tárgyalni. A Teslának és a SpaceX-nek is volt több nehéz perce, amikor utolsó pillanatos beruházások mentették meg, sőt, egy alkalommal még saját, szeretett McLaren F1 sportkocsiját is el kellett adnia az ügyért. Ha jobban nézel ki, magabiztosabb vagy, ezt nemrég egy tudományos kutatás is alátámasztotta. Musk önértékelésének (ahogy rengeteg fiatal felnőtt férfinek) a kopaszodás jelentett egy komoly gátat harmincas évei elején.
„Ha a hajad több lesz a korral, akkor bizonyára más is történt ott, mint egy jó sampon vagy a brokkoli.”
Ezt a Business Insidernek mondta egy hajbeültetéssel foglalkozó szakember, amikor Musk hajával kapcsolatban kérdezték. Ha nem világos, hogy mire gondolt, csak nézz rá a lenti képre. Az egyiken még a PayPalos időkben látható, harmincéves kora körül, a másodikon pedig már negyvenes éveiben.
A hajbeültetés nyilván ma már nem ciki, mi is írunk egy sorozatot róla, amiben első kézből és elég részletesen számolunk be egy ilyen procedúráról.
Így nyomatja egy szupergazdag kocka
Ha valaki azt mondja, hogy stílusosnak lenni nem tanulható, az hazudik. Aki asztrofizikát és programozást képest volt autodidakta megtanulni, alighanem az öltözködés szabályait is elsajátíthatja − és így is vala. Musk eredetileg inkább volt introvertált, zárkózottabb pali, a szereplést és az ezzel járó készségeket később tette magáévá, mert szükségesek voltak a sikeres vállalatvezetéshez. Azóta tulajdonképpen tökéletesen hozza a könnyeden elegáns, kellően laza figurát, akiről mégis lerí: komolyan kell venni. A nem túl harsány, ám tökéletesen szabott öltönyök mellé ruhatárába anélkül befér a bőrdzseki vagy egy ízléses póló, hogy a hallgatóban vagy beszélgetőpartnerben egy percig is felmerülne a hanyagság érzése.
Ha a sikeres élet témájában a Facebookon kék és lila háttérrel, dőlt betűvel megosztott, inspirálónak szánt, arctalan gondolatok közül csak néhány akad, ami igaz, azokat biztosan megerősíti Elon Musk élettörténete. Kurkászhatnánk Paulo Coelho-idézetek után a lehetetlen álmok eléréséről, de helyette elég csak megnéznünk ennek a fickónak az életét. Ez a boldog, sikeres pali bőgött, amikor a Tesla 2008-ban órákra volt a teljes anyagi összeomlástól, a kamerák előtt küzdött a könnyeivel, amikor azzal szembesítették, hogy gyerekkori űrhajós hősei ellenzik az SpaceX tevékenységét, és többször állt az idegösszeomlás szélén magánéleti és üzleti szarságok miatt. Aki elcserélné vele azt, ami neki van, vállalnia kell azt is, amit ő vállalt. Ha megismered ennek a faszinak az életét, rájössz, brutális út vezet oda, ahova igazán vágyódsz.