Egy algoritmust addig tanítottak, míg kidolgozta a legnépszerűbb pénzelosztási modellt.
Mennyivel egyszerűbb lenne az élet, ha nem kellene folyton azon vitatkoznunk, hogy hogyan osszul el a közösen megtermelt javakat, igaz? Ez járhatott a fejében a DeepMind nevű, mesterséges intelligenciával foglalkozó brit cég kutatóinak is, amikor megpróbáltak kitanítani egy olyan MI-t, amely képes átvenni ezt a kellemetlen feladatot az emberektől.
A Google által nyolc éve felvásárolt DeepMind-nál konkrétan arra képezték ki a rendszert, hogy megtalálja a közpénzek elosztásának legnépszerűbb módját, ehhez pedig egy online játékot használtak – írja a Newscientist.com.
– magyarázta Raphael Koster, a cég munkatársa.
Az MI több mint 4000 embertől, valamint számítógépes szimulációkból tanult egy négyszereplős gazdasági játékban. A játékosok különböző pénzösszegekkel indultak, és el kellett dönteniük, hogy mennyivel járulnak hozzá egy közös alap gyarapításához, majd cserébe részesedést kaptak a kasszából. Végül a közpénzek elosztásának általuk preferált módjáról is szavaztak.
Mire jutott a robot?
A mesterséges intelligencia által kidolgozott politika általában a játékosok közötti vagyoni különbségeket próbálta csökkenteni azáltal, hogy a közpénzeket aszerint osztotta szét, hogy az egyes játékosok mennyivel járultak hozzá a kezdő kasszához.
Egyúttal büntette a potyautasokat, azzal, hogy szinte semmit sem adott vissza nekik, ha kezdetben fukarnak bizonyultak.
Ez a stratégia több szavazatot kapott a játékosoktól, mint az egalitárius megközelítés, amely egyenlően osztja újra a pénzt, függetlenül attól, hogy ki mennyit tett hozzá, vagy a „libertárius”, amely aszerint allokál, hogy az egyes játékosok hozzájárulása hogyan aránylik a közöshöz.
A hatalmat azért még ne adjuk át
A DeepMind kutatói ugyanakkor figyelmeztetnek, hogy a munkájuk nem ad receptet egy MI-kormányzáshoz, és nem is tervezik, hogy mesterséges intelligenciával működő eszközöket építsenek a politikaformáláshoz. (Ez érthető, ha azokra a disztópikus sci-fikre gondolunk, amelyekben robotok irányítják az emberek életét.) Sőt, hozzátették, hogy aggályosnak tartják a „többség zsarnokságát”, amelyben a kisebbségben maradók szükségleteit figyelmen kívül hagyják.