Hat évvel ezelőtt, a 88. Oscar-gálán Wes Craven horrorfilmrendező és a zseniális Alan Rickman mellett egy valódi legendától búcsúzott Hollywood: a 93 évesen elhunyt Christopher Lee-től. Közel 280 filmben szerepelt, mély hangját élvezhették a hangoskönyvek és videójátékok kedvelői, sőt még a metálosok is. Életútja azonban csak az utóbbi időben keltett egyre nagyobb érdeklődést, amit a rajongók különféle mémek és Youtube-videók formájában is feldolgoztak.
Születni tudni kell
Christopher Frank Carandini Lee szüleinek már az élete is kész regény. Apja, Geoffrey Trollope Lee igazi katonaember volt. Azt állította magáról, hogy ő az amerikai polgárháború híres déli tábornokának, Robert E. Lee-nek a leszármazottja. A brit hadsereg tisztjeként végigharcolta a dél-afrikai búr háborúkat, majd az ezt követő első világháborúban ezredesi rangot szerzett. Tekintélyét jól mutatja, hogy feleségül egy olasz grófnőt választott magának Estelle Maria Carandini személyében. A hölgy korának szépségideálja volt: számos festmény és szobor őrzi arcvonásait, ráadásul Nagy Károly császárig tudta visszavezetni családfáját.
Két gyermekük született: Xandra 1917-ben és Christopher 1922-ben.
A házasság azonban nem volt túl harmonikus: Lee négyéves volt, amikor szülei elváltak. Anyja őt és nővérét Svájcba vitte. Egy kiváló magániskolába járt, ahol a diákszínpadon eljátszotta első szerepét: egy német mesebeli figurát, Rumpelstilskint, a tűzmanót. A család később visszaköltözött Angliába, ugyanis Estelle újra férjhez ment. Választottja ezúttal egy bankár, Harcourt George St-Croix Rose lett, aki egyébként a később híres íróvá váló Ian Fleming nagybátyja volt.
Lee igen alapos, nagypolgári családhoz illő oktatásban részesült. Kiváló vívó lett belőle, rajongott a klasszikus irodalomért, tanult ógörögül és latinul. Nyelvérzéke később sem hagyta cserben: élete során megtanult franciául, olaszul, németül, spanyolul, svédül és oroszul is.
Mostohaapja és édesanyja minden bizonnyal nagyvilági életet élt, hiszen Harcourt a pénzügyi világban, míg Estelle az arisztokraták között rendelkezett kapcsolatokkal. Talán ennek is köszönhető, hogy egy alkalommal Lee találkozhatott két száműzött orosz herceggel, Dimitrij Pavloviccsal és Feliksz Juszupovval. Pavlovics ismert olimpikon volt, míg Juszupovról az a hír járta, hogy szeret női ruhákba öltözni, nevükre azonban mégis úgy emlékszik a világ, hogy ők voltak Grigorij Raszputyin gyilkosai.
Lee 17 éves volt, amikor Harcourt csődbe ment, ráadásul 25 ezer font nagyságú adósságot halmozott fel. Estelle tőle is elvált, a fiúnak azonban munkát kellett keresnie. Nővére, Xandra az anglikán egyház nyugdíjpénztáránál dolgozott titkárnőként, ezért hozzá fordult segítségért. Ő azonban ekkor a Francia Riviérán nyaralt, így Lee kénytelen volt utánamenni. Út közben megállt Párizsban, ahol tanúja volt az utolsó nyilvános franciaországi lefejezésnek. A bíróság egy Eugen Weidmann nevű sorozatgyilkost küldött a guillotine alá, aki társaival több gazdag turistát rabolt el, fosztott ki és ölt meg.
Ekkor azonban már gyülekezni kezdtek a háború fellegei, ezért Lee inkább visszatért Angliába, ahol egy amerikai hajózási vállalatnál kezdett hivatalnokként dolgozni.
A RAF pilótája
1939 szeptemberében, amikor a háború kitört, önként jelentkezett a finn hadseregbe, hogy a Szovjetunió ellen harcoljon a téli háborúban. Itt csak őrszolgálatot teljesített, majd két hét után hazatért.
A Brit Királyi Légierő (Royal Air Force – RAF) önkéntes pilótája lett. Szolgált az afrikai hadszíntéren, Máltán, részt vett az olasz partraszállásban és a Monte Cassino-i csatában. Itáliában találkozott anyja nagybátyjával, Nicolò Carandinivel, aki ekkoriban az olasz antifasiszta ellenállók egyik vezetője volt.
Lee a háború során több alkalommal is farkasszemet nézett a halállal: hátbaszúrták, éles bombákban botlott el, egyszer pedig megmászta a Vezúvot, ami három nappal később kitört. Egy darabig a hírszerzésnek is dolgozott, mely során Titóval is kapcsolatba került. Hadnagyként szerelt le, és ismét munkát keresett. A hadsereg ugyan alkalmazta volna latintanárként a hadiakadémián, de Lee-nek nem sok kedve volt ehhez.
Egy karrier kezdete
A huszonnégy éves fiatalember nagy hévvel mesélt háborús sérüléseiről nagybátyjának, aki ekkoriban már Nagy-Britannia olaszországi nagykövete volt. Ő tette fel neki a mindent eldöntő kérdést:
„Miért nem leszel színész, Christopher?”
Lee-nek tetszett az ötlet, bár édesanyja kezdetben nem volt tőle elragadtatva. Mikor azonban kiderült, hogy a Carandini családnak van Ausztráliában egy színészi ága, akik sikeres operaénekesek voltak, Estelle kétségei alábbhagytak.
A nagybácsi segítségével Lee több filmes szakemberhez eljutott, akik el voltak ragadtatva hatalmas termetétől. Első szerződését Somló Józseffel, egy Angliába költözött magyar producerrel kötötte meg.
1947-ben aztán kezdetét vette páratlan, 68 éves színészi pályafutása. Eleinte főleg statisztaszerepek jutottak neki: felbukkant Laurence Olivier 1948-as Hamletjében lándzsahordozóként, az 1951-es Quo Vadisban fogathajtóként (itt a forgatáson meg is sérült), vívótudását pedig az 1955-ös Dark Avengerben mutathatta meg. Ennek forgatásán amúgy kicsit infantilis adok-kapok kerekedett: a főszerepet játszó Errol Flynn úgy elvágta Lee egyik ujját, hogy azt orvosoknak kellett visszavarrni. Aztán persze nem maradt el Lee frappáns visszavágása: ő meg levágta Flynn parókáját, aki erre annyira besértődött, hogy csak hosszas, szinte könyörgős bocsánatkérés után jött elő a lakókocsijából.
A horror klasszikusa
Lee karrierjében fordulópontot jelentett a Hammer Filmsszel kötött szerződés. A stúdió tulajdonosai, zsebükben a Universaltól megvásárolt Drakula- és Frankenstein-filmek jogaival, ráálltak a gótikus horrorfilmek készítésére. Az 1957-es Frankenstein átkában Lee alakította magát a szörnyeteget, átvéve ezzel a stafétabotot a műfaj klasszikusától, Boris Karlofftól.
Az igazi siker egy évvel később jött: az 1958-as Drakulát mind a rajongók, mind a kritikusok imádták. 1959-ben egy újabb klasszikus horrorfilm, A múmia kedvéért öltötte magára egy szörnyeteg maszkját.
A Hammer stúdió azonban egy idő után kimerült. Az alacsony költségvetés miatt a trükkök egyre kevésbé voltak már félelmetesek, a forgatókönyvek pedig nem voltak túl változatosak: az 1969-es Frankensteint el kell pusztítani című opuszban például már ötödször láthatták a nézők azt, hogy az őrült professzor bujdosásra kényszerül tiltott emberkísérletei miatt. Akadtak persze újítási próbálkozások, mint például a Van Helsing és a 7 aranyvámpír, amelyben a híres vámpírvadász Kínába megy kungfuharcos vérszívókat ölni.
Lee az 1966-os Drakula, a sötétség hercege forgatókönyvét annyira rossznak találta, hogy nem volt hajlandó a szöveget megtanulni. A stúdió számára azonban ő maradt a húzónév, így történt, hogy ebben a Drakula-filmben a vámpír egy szót sem szól, csak sziszeg.
Ugyanebben az évben hasznosíthatta orosztudását és saját emlékeit, mert Grigorij Raszputyin alakját formálta meg a Raszputyin, az őrült szerzetes című filmben.
Mozgalmas magánélet
Első eljegyzését az 1950-es évek elején kötötte Henriette von Rosennel, akit egy stockholmi bárban ismert meg. A svéd nemesi család azonban elég bizalmatlan volt Lee személyével kapcsolatban és csak királyi engedéllyel volt hajlandó rábólintani a frigyre. Szerencsére ő már korábban találkozott az uralkodóval egy filmforgatáson, így az engedélyt hamar megkapta. A házasság azonban mégsem köttetett meg, mert Lee úgy érezte, hogy Henriette nála jobbat érdemel…
1954-ben jelent meg a könyvesboltok polcain A Gyűrűk Ura, amit maga Lee is olvasott és nagy hatással volt rá. Éppen ezért megtiszteltetésnek érezte, hogy találkozhatott a regény írójával, J.R.R. Tolkiennel:
„A kedvenc pubjában találkoztam vele többedmagammal Oxfordban. Végtelenül tiszteltem őt, így csak annyit tudtam kinyögni: ››Hogy van?‹‹”
Állítólag később annyira jóban lettek, hogy
Tolkien még Gandalf szerepében is el tudta volna őt képzelni. Aztán hogy, hogy nem, ebből az lett pár évtizeddel később, hogy Lee nem Gandalf, hanem a jó ügyet eláruló varázsló, Szarumán szerepét kapta meg.
1960-ban ismerte meg a dán Brigitte Krønckét, aki korábban modell volt, ám ekkoriban már festőnőként volt ismert. Egy év múlva már össze is házasodtak. Lee haláláig kitartott „Gitte” mellett. Egy gyermekük született: Christina Erika Carandini Lee.
Kedvenc szerepei
Lee a hetvenes években végleg Hollywoodba költözött. „Itt végre nem csak egy horrorsztár voltam, hanem színész!” – mondta. Persze Nagy-Britanniát sem felejtette el: örömmel bújt Sherlock Holmes, vagy akár annak bátyja, Mycroft bőrébe egy-egy alkalommal.
A hidegháborús évek egyik legismertebb popkulturális terméke minden bizonnyal a 007-es ügynök volt. Alkotója, Ian Fleming bevallotta, hogy mostoha-unokatestvérének háborús kémtörténetei inspirálták a figura létrehozásában. Az 1964-ben elhunyt Felming már nem érhette meg, hogy Lee 1974-ben James Bond lépett vászonra Az aranypisztolyos férfiben, Roger Moore oldalán.
Lee legjobb filmjének az 1973-as Vesszőből font ember című brit horrorfilmet tartotta, amit sokan a műfaj Aranypolgárának tartanak (sajnos 2006-ban készült belőle egy remake, ráadásul Nicholas Cage-dzsel).
Legjobb alakításának egy 1998-as életrajzi filmet, a Jinnah-t tekintette, amiben a Pakisztánt megalapító Muhammad Ali Dzsinnah-t alakította. A kritikusok mind a filmet, mind Lee színészi játékát az egekbe magasztalták.
Ekkoriban még nem volt szokás szóvá tenni azt, hogy egy ázsiai politikust miért éppen egy brit színész alakít.
Az Y- és a Z-generáció szívébe azonban minden bizonnyal a 2000-es években játszott szerepeivel lopta be magát. Szarumán köpenyét magára öltve A Gyűrűk Ura filmadaptációiban ő volt az egyetlen a színészek közül, aki Tolkient is ismerte.
Alakításában háború tapasztalatai is segítették: A király visszatér forgatásán Peter Jackson igyekezett Lee-t instruálni, hogy milyen hangot adjon ki, amikor Szarumánt leszúrják. Ő azonban
kijavította a rendezőt és felvilágosította arról, hogy leszúrt ember nem igazán tud hangot kiadni, mivel a tüdejéből éppen távozik a levegő. Jackson persze Lee-re bízta a dolgot, hiszen kettejük közül Lee volt az, akit szúrtak már le.
2002-ben a Star Wars univerzumába is belépőt nyert. Ő vívta az első fénykardpárbajt Yoda mesterrel a filmvásznon a Klónok támadása Dooku grófjaként (a név egyébként egyértelmű utalás volt korábbi Drakula-filmjeire).
Metálalbum 88 évesen
Kevésbé ismert, hogy Lee-nek jellegzetes énekhangja is volt, amit több filmjében használtak is a rendezők a soundtrackhez (pl. A vesszőből font ember esetében). Számos albumot adott ki, melyek közül egy 2010-es szimfonikusmetál-lemez lett a leghíresebb, ahol Nagy Károly császár haditetteiről énekel. Teljesítményéért a Metal Hammer magazin Spirit of Hammer díjjal jutalmazta.
Egy páratlan karrier – számokban
Christopher Lee 2015-ös halálával egy roppant gazdag művészi pálya zárult le. 93 éves koráig 279 filmben szerepelt, 17 videójátékhoz, valamint 15 hangoskönyvhöz adta a hangját – és akkor még zenei albumait nem is említettük. 2007-ben
a Guiness-rekordok Könyve őt tartotta a leghosszabb ideje aktív színésznek (akkor még „csak” 244 filmmel), és egy másik rekord is az övé: ő bír a legtöbb filmes vívójelenettel is, 17-tel).
Mindemellett kiváló versmondó is volt, így zárásképpen ide is tesszük Edgar Allan Poe A holló című versét az előadásában.
Legutóbbi nagyszínész-portrénk: