Dugók, torlódások, araszoló kocsisorok, folyamatos késés? Mindez hamarosan a múlt lehet, amikor elindulnak végre a repülő autók, sőt a repülő taxik. Számos cég dolgozik az ügyön, és most eléggé úgy néz ki, hogy a Hyundai és az Uber szövetsége lesz a befutó: ők 2028-ra ígérik a légitaxi-forgalom beindítását. A kézzelfogható, konkrét és komolynak tűnő ígéret nyomán utánanéztünk a repülő autókról való álmodozásoknak.
A repülő autók álma csak egy kicsit kevésbé régebbi, mint az emberiség repülés iránti ősi vágya. Nem, tényleg nem új hóbortról van szó. A repülő New York-i taxi ötlete már az 1920-as években megjelent a rajzokon:
A skiccek 1924-ben később valósággá is váltak:
De az első ténylegesen repülő autó a Conv Air Car volt 1946-ban. A levegőben 180 km/óra sebességet is elért, a tetejére szerelhető sárkányszerkezet nélkül pedig teljesen autóformájú volt. A tervezők már a sorozatgyártáson gondolkodtak, mígnem 65 próbafelszállás után a prototípus lezuhant, ezzel a program le is zárult.
Aztán az 50-es évek közepén sorozatgyártásba került egy másik modell, az Aerocar. A furcsa szerkezetnek lecsatolható és összehajtható szárnyai voltak. Ehhez a művelethez még emberi erő kellett, mégis nagy előrelépést jelentett a korábbi verziókhoz képest. A kétszemélyes gép közúton 100 km/órával tudott gurulni, levegőben 170 km/óra volt a maximális sebessége, és egy tank benzinnel 500 kilométerre is elszállt. De aztán a remélt 500 megrendelésnek csak a fele érkezett be, és ebből mindössze hatan gondolták komolyan a vásárlást. A nekik készült repülő autók egyébként még most is megvannak, sőt közülük még egy a mai napig fel-felszáll.
Aztán számos további kísérlet is történt, köztük olyan híres mérnökök közreműködésével, mint Henry Smolinski és Harold Blake, akik 1973-ban fejlesztették ki a Mizar 210-est. Ez az az autó is tényleg repült, de ennek a folytatásának is egy fatális baleset véget vetett: az egyik tesztrepülésen a gép szárnya levált, az autó lezuhant, a két tervező pedig szörnyethalt.
Ezután fél évszázaddal, napjainkban már tényleg kézzelfogható közelségbe került a légiautózás. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy minden esély megvan rá, hogy Az ötödik elemben például 2263-ra datált városi légiautózás még ebben az évtizedben megvalósul.
Manapság már olyan fogalmakkal menőzünk, mint az EVTOL (Electric Vertical Take-Off and Landing) vagy éppen a repülés demokratizálása. A hagyományos szállítmányozás alternatíváján több a legnagyobb cégek vannak rajta: például a Porsche, a Boeing, az Airbus, de az iparág ismert szereplői is tartják a lépést, mint a Geely, az Embraer, a Volocopter, a Joby Aviation. Ezek között a nagy játékosok között van a Hyundai, mely úgy véli, első elektromos légitaxija már 2028-ban felszállhat.
Supernal neven önálló üzletágat is indítottak a projektre, aminek célja a megfizethető, zéró emissziós repülőtaxi-szolgáltatás megvalósítása. A cég Jaiwon Shin repüléstechnikai mérnök, egykori NASA-kutató vezetésével elektromos repülőgép-családot fejleszt.
Hamar, az autócégek közül elsőként össze is álltak az Uberrel Elevate nevű kezdeményezésükben. Ez a csapat azon dolgozik, hogy csökkentse az utasok ingázási idejét és a zsúfolt szárazföldi közlekedést. Példa egy repülési útvonalra: London belvárosa és a Heathrow repülőtér között az utazás a repülő taxival mindössze 14 percig tart, ahelyett, hogy autóval 75 percig zötyögnénk az utakon.
A tervek szerint Hyundai és az Uber légitaxija 100 km-t lesz képes repülni ötperces akkumulátortöltéssel, és akár 290 km/h sebességgel is haladhat majd
Hosszabb utakra pedig a Supernal vizsgálja a hidrogén-üzemanyagcellákban rejlő lehetőségeket is. A Hyundai Ubert kezdetben pilótaengedéllyel lehet majd vezetni, később autonóm verziót is színre reptetnek.
A Hyundai a következő öt évben 1,5 milliárd dollárt tesz erre a területre, és számításaik szerint a légitaxik napi használatának lehetőségei a 2030-as évek elejére lesznek adottak. Ehhez még számtalan járulékos projektet kell megvalósítani, például kell sok légikikötő, ún. skyport – például felhőkarcolók és régi parkolóházak tetején, ahol tölteni is lehetne a járműveket. A brit Urban Air Porttal is szövetkeztek, akiknek az a fő céljuk, hogy a légitaxizás megfizethető legyen, rendszeresen, közepes jövedelműeknek is.
Itt írtuk meg az első, már jövőre kereskedelmi forgalomba kerülő repülő autóját: