A Bezos Earth Fund élelmiszerrendszereink átalakítására irányuló, 1 milliárd dolláros kötelezettségvállalásának részeként ezt a pénzt a Bezos Fenntarthatófehérje-központok felépítésére fordítják, hogy javítsák az alternatív fehérjetermékek ízét, felhasználhatóságát és megfizethetőségét.
A közelmúltban, az Aspen Ideas: Climate elnevezésű rendezvényen Lauren Sánchez, az Amazon alapítójának menyasszonya és az Bezos Earth Fund alapítvány alelnöke 60 millió dolláros befektetést jelentett be az alternatív (például növényi alapú) fehérjék elérhetőségének és minőségének javítására.
Az alternatívfehérje-piac az utóbbi időben komoly nehézségekkel küzd: az Egyesült Államokban a kiskereskedelmi eladások éves szinten 12,2 százalékkal, (76,7 millió dollárra) csökkentek 2023 szeptemberében a Circana adatai szerint. Az alap tőkeinjekciójával még több Bezos Fenntarthatófehérje-központ jön létre, méghozzá azzal a céllal,
hogy megbirkózzanak a jobb minőségű, tápláló, ízletes és megfizethetőbb alternatív fehérjék, köztük a növényi alapú és termesztett húsok előállításával kapcsolatos technológiai kihívásokkal.
Andy Jarvis, a humanitárius alap Future of Food elnevezésű részlegének igazgatója szerint a cél az, hogy ez a következő öt évben megvalósuljon. A The Good Food Institute statisztikái szerint egyébként a mindenféle növényi alapú húsok és a különböző tenger gyümölcsei eladásai 1,4 milliárd dollárt értek el az Egyesült Államokban 2022-ben – szemmel is jól látható a piac, tehát.
„10 milliárd embert kell egészséges, fenntartható élelmiszerrel etetnünk ebben az évszázadban, miközben megvédjük a bolygónkat. Meg tudjuk csinálni, de ehhez rengeteg innovációra lesz szükség” – mondta Sánchez sajtónyilatkozatában.
„Világunk készen áll az átalakulásra, egy olyan jövőre, amelyet nem korlátoznak kompromisszumok. Legnagyobb kihívásainkra gyakran azok csendes kitartásából fakadnak megoldások, akik hajlandóak megkérdőjelezni, újragondolni és újítani.”
A Bezos Earth Fundot 2020-ban hozták létre, Jeff Bezos pedig ígéretet tett arra, hogy 10 milliárd dollárt oszt szét az éghajlatváltozás kezelése és a természet védelme érdekében. Jól dokumentált tény ugyanis, hogy az élelmiszer-termelés a második számú fő tényező az éghajlatváltozásban, ami idővel – többek között – kontrollálatlan erdőirtáshoz és a biológiai sokféleség csökkenéséhez vezet.
És hogy miért is ez a nagy kapálódzás? Az ok egyszerű: az emberi fogyasztásra szánt állattenyésztés a teljes üvegházhatású gázkibocsátás mintegy 15 százalékát teszi ki.