Magyarországon vizsgálták először a munkafüggők gondolkodási folyamatait.

A magyar munkavállalók 7–8 százalékát érintheti a munkafüggőség, mégis sok a feltáratlan kérdés ezzel kapcsolatban. Az ELTE Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszékének docense, Kun Bernadette néhány évvel ezelőtt munkafüggő személyek egészségi állapotának és egészség-magatartásának a munkavégzési szokásokkal való összefüggéseit elemezte. Kutatása megerősítette, hogy

a jelenség nem nevezhető afféle pozitív addikciónak, ahogy az a köztudatban elterjedt, hanem sokkal inkább zavar.

Miközben nagyon sok hasonlóságot mutat a drog-, szex-, és alkoholfüggőséggel, szakmai körökben vita tárgya, hogy betegség-e, aminek oka, hogy meglehetősen feltáratlan területről van szó.

Az ELTE docensének 2021-es kutatása arra jutott, hogy a munkafüggők általában nem élvezik és nem is szeretik a munkájukat. Gyakran családi vagy párkapcsolati gondok elől menekülnek a munkába, hogy végre azokkal ne kelljen foglalkozniuk. A munkafüggőket erős belső kényszer hajtja: nem azért dolgoznak, mert szeretik, amit csinálnak, hanem hogy bebizonyítsák maguknak és a környezetüknek, hogy értékesek.

Mindezek következményeképpen a munkafüggők sokkal szorongóbbak, alacsony az önértékelésük, kevésbé érzik magukat okosnak és ügyesnek a szakmájukban, és erős perfekcionizmus is jellemzi őket.

Bizonyítási kényszer

A probléma hátterében az állhat, hogy gyerekkorukban folyamatosan bizonyítaniuk kellett a szüleiknek: csak akkor kaptak dicséretet, szeretetet, ha jó jegyet szereztek vagy elvégeztek valamilyen házimunkát vagy egyéb rájuk bízott feladatot. Azért dolgoznak sokat, hogy ne szégyenüljenek meg, és ne érezzék rosszul magukat. A családi háttéren kívül persze sokat számít a munkakörnyezet, és a társadalmi-kulturális közeg is.

A néhány évvel ezelőtti kutatást újabb vizsgálódás követte az ELTE-n, amelyről múlt héten számoltak be. Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának (PPK) kutatói a munkafüggőség kognitív jellemzőit tárták fel, vagyis hogy milyen gondolkodási folyamatok köthetők hozz, ami

világviszonylatban is úttörő.

A PPK kutatói felállították a munkafüggőség kognitív profilját, eredményeiket a Scientific Reports hasábjain publikálták. A személyes jelenlétű vizsgálatba olyan embereket vontak be, akiknél magas a munkafüggőség kockázata, illetve olyanokat, akiknél ez a kockázat alacsony. A két csoportnak különféle neuropszichológiai teszteket és memóriafeladatokat kellett elvégeznie.

Eredményeik alapján a kutatók arra jutottak, hogy a nem függők és a munkaholisták munkamemóriájában, valamint az úgynevezett gátló funkcióikban több lényegi eltérés is megfigyelhető volt.

A magas kockázatú csoport például jobbnak bizonyult azokban a feladatokban, amelyek során rövid ideig kellett emlékezetben tartani egy információt. Ezen egyszerű memóriafeladatok során vélhetően olyan tulajdonságaik segíthették őket, mint például a kitartás, a lelkiismeretesség és a perfekcionizmus.

Azonban az olyan komplexebb feladatokban, ahol az információt nem csak megjegyezni, hanem frissíteni és irányítani is kell, a munkafüggők szignifikánsan rosszabbul teljesítettek. Ennek egyik lehetséges magyarázata az, hogy ezek az alanyok

jellemzően túl vannak terhelve, ami hátráltatja őket az összetettebb feladatok megfelelő elvégzésében.

Az ELTE kutatói azt is megállapították, hogy a munkafüggőségben hangsúlyos szerepe lehet a multitaskingnak, ami összefüggésbe hozható a korlátozott munkamemória-kapacitással. Ez állhat annak hátterében, hogy bár a függőségben érintettek kollégáiknál több időt töltenek munkával, mégsem mutatnak jobb teljesítményt náluk.

Kontrollhiányok munkálnak

A kutatás arra is rámutatott, hogy a függők gyengébb gátló kontrollal rendelkeznek, ami annyit tesz, hogy nehezebben tudják elnyomni nem odaillő gondolataikat és impulzusaikat, ezért gyakran alaposabb megfontolás nélkül, hevesen reagálnak. Impulzivitásuk megnyilvánulhat abban is, hogy túl sok feladatot vállalnak el, mert nem mérik fel, mekkora a kapacitásuk, ez pedig végül megint csak munkafüggő viselkedést eredményez.

Mivel ez a gátló kontroll a szervezési és tervezési képpességekben is fontos szerepet játszik, ezért romlása a munkafüggők teljesítményét és életminőségét is negatívan befolyásolhatja.

Komoly tudományos jelentőségű, úttörő kutatás ide vagy oda, az ugyanakkor még mindig nem egyértelmű, hogy ezek a kognitív eltérések kockázati tényezőt jelentenek-e a függőség kialakulásában, vagy éppenséggel pont a munkamánia kialakulása miatt kezdenek romlani.

A pontos összefüggés megállapításához további vizsgálatok szükségesek, de az ELTE kutatói szerint már a jelen kutatás felismerései és eredményei is közelebb vihetik a szakembereket a munkafüggőség diagnosztizálásához és a megfelelő kezelési módok megtalálásához.