Miért London a világ leglassabb városa, és Budapest vajon miért az 58.? És miért jó vagy rossz, ha egy város „lassú”?

Szerző: Zoidberg

Zsinórban második éve vezeti a lassú városok rangsorát, de a londoni polgármester szóvivője „félrevezetőnek” minősítette a felmérés eredményeit.

Amint arról a BBC beszámolt, a navigációs rendszerekben utazó Tom Tom vállalat friss tanulmánya szerint – jelenleg és újra – London számít a világ leglassabb városának, már ami az autós közlekedést illeti. Nem meglepő módon London azért vezeti immár zsinórban másodszor az 55 ország 387 városát rangsoroló listát, mert

a brit főváros nagy részében legföljebb már csak 30-cal lehet közlekedni.

A hasonlóan drasztikus sebességkorlátozásokat jelenleg még csak fontolgató Budapest egyébként az 58. helyre került ugyanezen a listán. London mögött pedig közvetlenül Dublin, Toronto, Milánó és Lima végzett. Sajnos arról, hogy Budapest hogyan juthatott az „előkelőnek” számító 58. helyig, nem találtunk információt (hol, mikor és mennyit mértek), de azt sejtjük, hogy nagyjából úgy, ahogy Londonban, és épp ez az, amit az ottani városvezetés kifogásol.

A felmérés szerint 2023-ban egy tíz kilométeres út megtétele London központjában átlagosan 37 perc 20 másodpercig tartott, mert „Londonban egyszerűen nincs meg a gyors autós haladáshoz szükséges infrastruktúra” – ahogy Stephanie Leonard, a Tom Tom munkatársa fogalmazott.

Ez a kijelentés persze a világ összes nagyvárosára igaz, hiszen túlnyomó többségük nem az – akkoriban még nem is létező – autós közlekedést szem előtt tartva épült. Londonban egyébként 2019 óta egy igen komoly többéves útfelújítási- és építési program zajlik, úgyhogy a komoly sebességkorlátozások mellett Stephanie Leonard nyilván valami ilyesmire is gondolhatott:

Sajnos az a helyzet, hogy a felmérés metodikájának köszönhetően mindenütt csak a legbelső városrészek autós közlekedésének gyorsaságát mérték, majd átlagolták, és így állítottak össze lényegében egy szégyensorrendet a világ nagyvárosairól.

Az ugyanis vitathatatlan, hogy minél lassabban járható egy város szíve autóval, annál rosszabb lényegében minden résztvevőnek, hangsúlyosan beleértve a nem személygépkocsival közlekedőket és a város levegőjét is. A gépjárművek haladását nehezító, korlátozó, és ezzel végeredményben az elavult pre-automobilitási úthálózat forgalmát tömörítő intézkedéseknél

mindenképpen jobb a – nem szolgáltatási jelleggel üzemeltetett – autók teljes kizárása a kritikus városrészekből.

Nem is csoda, hogy London polgármesterének szóvivője és a szakma is azonnal jelezte: a tanulmány kissé félrevezető. A brit főváros közlekedését irányító Transport for London hálózatkezelési igazgatója, Carl Eddleston, aki nyilvánvalóan egy józan és alapos gondolkodású ember lehet, így nyilatkozott:

„Nem értünk egyet az elemzéssel, a jelentés nem reprezentálja London egészét. Ez a felmérés csak a központtól öt kilométerre gyűjtött adatokat vizsgálja, függetlenül a város teljes méretétől és sűrűségétől. Így módon nem lehet hiteles összehasonlítást végezni.”

Itt van még jó kis kontent