Bebizonyosodott, hogy a túlzott optimizmushoz gyengébb kognitív készségek társulnak.
Az önsegítő könyvek már régóta úgy örökítik meg az optimista gondolkodást, mint a boldogság, a jó egészség és a hosszú várható élettartam kulcsát, de rossz döntéshozatalhoz is vezethet, ami különösen súlyos hatással van az emberek anyagi jólétére és a vállalkozások sikerességére – számol be egy új tanulmányról a Neuroscience News.
Egy 36 312 fős, Nagy-Britanniában országosan reprezentatív minta adatait felhasználva azt állítják, hogy
az optimizmus iránti elfogultság részben az gyengébb kognitív képességek következménye, beleértve a memóriát, a verbális folyékonyságot, illetve a gördülékeny és a numerikus érvelést.
Mindebből az is következik, hogy az optimista elfogultság kockázatos pénzügyi magatartáshoz, vagyis nem megfelelő megtakarításokhoz és rossz választásokhoz vezethet, különösen olyan helyzetekben, amelyek bizonytalansággal járnak.
A Bathi Egyetem kutatói minden egyes résztvevő esetében egy teljes évtizeden keresztül, évente mérték az úgynevezett irreális optimizmust, melyet az egyén pénzügyi elvárásai és az azt követő pénzügyi realizációk közötti különbségként határoztak meg.
Mivel egyéb egyenlőtlenségek nem álltak fenn a mintában, a kognitív képességek legmagasabb szintjén lévőknél a realizmusnak kerek 22, a pesszimizmusnak pedig 53,2 százalékkal volt magasabb a valószínűsége a kognitív képességek legalacsonyabb szintjéhez képest, miközben a szélsőséges optimizmusé 34,8%-kal alacsonyabb volt. Tehát a kutatás kimutatta, hogy
a magas kognitív képességekkel rendelkező személyek realistábbak és pesszimistábbak jövőbeli elvárásaik tekintetében,
míg az alacsonyabb kognitív képességekkel rendelkezők túlzott optimizmusra hajlanak.
Ez pedig arra utal, hogy a túlzottan optimista gondolkodásmód negatív következményei részben a valódi mozgatórugó, az alacsony kognitív képesség melléktermékei lehetnek. A magasabb kognitív képességű egyének jobban egyensúlyba tudják hozni az optimizmust a realizmussal a fontos döntéshozatali folyamatokban.
„Az eredmények egyértelműek: az alacsony kognitív képességek több önhízelgő elfogultsághoz vezetnek – az emberek lényegében becsapják magukat egy bizonyos fokig”
– mondta Dr. Chris Dawson, a Bathi Egyetem Menedzsment Karának munkatársa, a kutatás vezetője.
„Ez arra a gondolatra mutat rá, hogy bár az evolúció arra készteti az embereket, hogy mindig a legjobbat várják, a magas kognitív képességűek jobban képesek felülbírálni ezt az automatikus választ, amikor fontos döntésekről van szó. A túlságosan optimista hiedelmeken alapuló tervek rossz döntéseket és rosszabb eredményeket hoznak, mint a reális várakozások” – folytatta.
„Az irreális optimizmus az egyik legelterjedtebb emberi tulajdonság, és a kutatások kimutatták, hogy az emberek következetesen alábecsülik a negatívumot, hogy hangsúlyozzák a pozitívumot. A pozitív gondolkodás fogalma szinte megkérdőjelezhetetlenül beépült a kultúránkba – az eredmények alapján úgy gondoljuk, hogy egészséges volna újragondolni ezt a hitet” – szögezte le Dr. Dawson.