A világ három nagy pénzügyi stratégiai tanácsadó cége, a Boston Consulting egyikének éves világjelentéséről megkérdeztünk pénzügyi szakértőnket.
A Boston Consulting Group (BGC) ügyfele az ötszáz legnagyobb amerikai vállalat mintegy kétharmada, összesen ötven országban vannak jelen, mintegy kilencven irodával és úgy tizenötezer körüli alkalmazottal, bevételük pedig 6 milliárd dollár körül mozog évente
Állításuk szerint az, hogy a készpénz és a betétarány a teljes hazai pénzügyi vagyonon belül mindössze ötödrészt képvisel (a 30 százalékos világ- és a 46 százalékos kelet-európai átlaghoz képest), illetve hogy a magyar államkötvények 14 százalékát a lakosság birtokolja (a világon átlagban ugyanez csak két százalék), mindenképp arra utal, hogy kifejezetten nagy a magyarok pénzügyi tudatossága.
Szóval, oké, hogy a BGC azért csak tudja, miről beszél, de amellett, hogy mikor megláttuk ezt a megállapítást,
rendesen felkaptuk a fejünket, azért gyanút is fogtunk.
Úgyhogy azonmód nyúltunk is a telefonért, és Tasi Csaba pénzszerészt, pénzügyi szakértőnket kértük meg, hogy ugyan tegye már tisztába: valóban a múlté a sztereotipikus kép az átlagmagyarról, aki a párnacihában tartja a félretett pénzét.
„A magas infláció rákényszerítette a magyarokat, hogy olyan eszközt keressenek, ami kompenzálja a pénzük reálértékének romlását. Míg Nyugaton ezt főként diverz részvénycsomagokkal teszik meg, nálunk elérhető az inflációkövető állampapír, így érthető ebbe az eszközbe történő menekülése, amibe nem mellékesen az intenzív reklámhadjárat is besegített. De a készpénzállományrész csökkenése azt is jelentheti, hogy azok a kevésbé módos emberek, akiknek a fogyasztói kosarában például az élelmiszerek nagyobb súllyal vannak, egyszerűen elkezdték felélni a készpénz-megtakarításaikat.”
Tehát igen, mondhatjuk ezt pénzügyi tudatosságnak. A lakosság a megugró infláció és ezzel együtt szintén rakétázó hitelkamatok miatt elhalasztotta a lakásvásárlásait, ez pedig csökkentette a hitelfelvételt, így az is igaz, hogy a nettó vagyoni pozíció javult. De ez részben kényszer is, hisz a magasabb kamatokkal magasabb törlesztőrészletek járnak, ami a jövedelemarányos adósminősítésnél akár el is aknásíthatja a hitelfelvételt – az ingatlant vásárolni szándékozó tudatos döntése nélkül.
„Az, hogy hazai lakossági állampapír-állomány valóban kiemelkedő, a kormány tudatos döntése, tanultak az előző válságból, mikor az állam főként külföldi befektetőknek volt eladósodva, ami nagy kockázatot helyezett a forintárfolyamra. Japánban hasonló a helyzet például, és így ott is jelentősen tudják csökkenteni egy kritikusabb gazdasági helyzetben a helyi deviza sérülékenységét, úgyhogy kijelenthető, hogy Magyarország is e tekintetben jó úton jár”
– ad világos hátteret Tasi, a pénzszerész. De rögtön árnyalja is, mivel ebben azért bőven van kockázat is, ugyanis az inflációkövetés miatt az állampapírokra fizetendő kamat már most súlyos terheket ró a magyar államra. Nagy kérdés, hogy az infláció csökkenésével, mondjuk egy-két év múlva, hogy azok a tudatos lakossági befektetők akik 5-8 éves állampapírokban tartják a pénzük, vajon idő előtt ki tudják-e vonni a befektetéseiket, ha lesz vonzóbb megoldás.
Felhívta a figyelmet, hogy még ebben a hónapban érdemes lépnie annak, akinek van befektetnivalója, ugyanis augusztus elsejével már nem lehet megvenni a 8 éves prémium-állampapírt plusz egyszázalékos infláció feletti kamatbónusszal, hanem helyette 0, 25 százalékossal 10 éves papírt vezetnek be.
A BGC teljes, Global Wealth Report 2023 című jelentése itt böngészhető.