A férfiaknál ráadásul még erősebb is ez az összefüggés, mint a nőknél.
„A külső nem minden” – tartja a közhelyszótár, és ez igaz is lehet, de hogy számít, afelől nincs vita. Egy, a Social Science Quarterly nevű folyóiratban nemrég megjelent tanulmány például arra világított rá, hogy a tinédzserkori fizikai megjelenés egyértelműen befolyásolja a későbbi társadalmi mobilitást.
Az az Oslói Egyetem kutatói megállapították, hogy ha valakit serdülőkorában vonzónak tartanak, az
jelentősen növeli az esélyét annak, hogy feljebb lépjen a társadalmi ranglétrán az oktatás, a foglalkozás és a jövedelem tekintetében.
„Azért kezdtünk el érdeklődni a téma iránt, mert elterjedt nézet, hogy a fizikailag vonzó egyének előnyben vannak másokkal szemben, nemcsak a párválasztás, hanem más fontos eredmények elérése, például a magasabb jövedelem szempontjából is, de nem találtunk olyan tanulmányokat, amelyek a társadalmi-gazdasági helyzet kontextusában igazolták volna ezt” – idézi a PsyPost a tanulmány szerzőjét, Alexi Gugushvilit.
Elég nagy volt a minta
Egy 20 ezer amerikai fiatalt érintő, hosszú távú – az 1990-es évek közepétől a 2010-es évek végéig terjedő – vizsgálat adataiból dolgoztak. A fizikai vonzerőre vonatkozó információ az első felmérést végző kérdezőbiztosok értékeléséből származott, a társadalmi mobilitás méréséhez pedig összehasonlították a felnőttkori iskolázottságot, foglalkozást és jövedelmi helyzetet a szülőkével.
Akiket serdülőkorukban vonzónak vagy nagyon vonzónak minősítettek, azoknak felnőttként nagyobb valószínűséggel sikerült feljebb lépniük, és ez a hatás még akkor is jelentős volt, ha kiszűrték az olyan torzító tényezőket, mint a társadalmi-gazdasági háttér, a kognitív képességek, a személyiségjegyek, az egészségi állapot és a lakókörnyezet.
„Kimutattuk, hogy a vonzerő segít a szülőkhöz képest magasabb képzettséget szerezni, tekintélyesebb állást kapni és több pénzt keresni”
– foglalta össze Gugushvili.
A legmeglepőbb eredmény a nemek közötti különbség: a hatás a férfiak esetében erősebbnek bizonyult, mint a nőknél. A kutatók szerint különösen érdekes lenne megvizsgálni, hogy ennek mi az oka, és hogy az összefüggés fennáll-e más országokban is.