Egy rakás befektető értéktelen lommal a kezében ácsorog a kiszáradt piac közepén.
A Bronson olvasói is észrevehették 1-2 éve, hogy a (fin)tech-világban mekkora nyüzsgés volt az NFT-k körül. Mi is sokat cikkeztünk az egymást érő furcsa vagy merésznek tűnő projektekről, amelyek látszólag hatalmas pénzeket voltak hivatottak megmozgatni. A hájp tetőzésekor havi 2,8 milliárd dollár értékben kereskedtek a tokenekkel, világszerte sokak képzeletét mozgatta meg a dolog.
Úgy tűnik, ennek vége – egy friss elemzés szerint lényegében döglött a piac.
A Dappgambl nevű szakportál azt írja, 2023 júliusára a fenti kereskedési érték a 3 százalékára, 80 millió dollárra esett vissza. Képzeljük el, hogyan érezheti most magát az a rengeteg agyafúrt „befektető”, aki úgy érezte, korai beszállóként megfogta a kriptoisten lábát. Persze kinevetni őket még korai lenne, jöhet akár még újabb felfutás, de a mostani helyzet elég siralmas.
Mi is az az NFT?
Az NFT (non-fungible token) lényege, hogy blokkláncalapú technológia segítségével igazolja digitális formában létező alkotások eredetiségét, illetve egyediségét. Ha tehát van valakinek egy NFT-sített fotója, akkor adott esetben hiába létezik annak számtalan másolata, ő bármikor bizonyítani tudja, hogy az övé az igazi. A tokenben tárolt információ ugyanis feltörhetetlen, hamisíthatatlan, utólag nem megváltoztatható. Bővebben itt.
Az elemzés 73.257 gyűjtemény adatait összesíti. Legfőbb megállapítása, hogy az NFT-k 95 százaléka teljesen értéktelen: a vizsgáltak közül 69.795 konkrétan semmit sem ér. Tehát köddé vált az ezeket birtokló emberek befektetése, ők egyébként több mint 23 millióan vannak a világon. Lehetnek köztük, akik csak keveset veszítettek, de olyanok is bőven, akik milliókért vettek digitális műalkotásokat.
Senkinek sem kellenek
Hogy mi az értékvesztés oka, az elég világos: a gyűjteményeknek mindössze 21 százaléka kelt el teljes egészében, 5-ből 4 legalább részben eladatlan maradt. Vagyis nagyon nincs egyensúlyban a kínálat és a tényleges kereslet.
Mellékszál, de az is érdekes, mibe került ez a buborék mindannyiunknak, tehát nem csak azoknak, akik effektíve fizettek érte, majd buktak rajta. Mivel az NFT-k előállítása a blokklánc-technológiára épül, nem kevés energiát fogyaszt. Az elemzés szerint a látható tulajdonos nélküli NFT-khez 27.789.258 kWh energiát használtak fel, körülbelül 16.243 tonna szén-dioxidot kibocsátva.
Hogy érezzük, mekkora mennyiség ez:
2048 átlagos otthon vagy 3531 autó egyévi működése, illetve 4061 utas Nagy-Britanniából Új-Zélandra röptetése pumpál ennyi CO2-t a levegőbe.
De vissza a piacelemzéshez. A szakértők azt írják, ha a silány hulladékot kivesszük a képletből, akkor sem könnyű értékre bukkanni. A CoinMarketCap szerinti 8850 NFT-gyűjteményt megvizsgálva az látszott, hogy még ezek jelentős része is küzd a kereslet fenntartásáért. 41 százalékuk ára 5 és 100 dollár között van, mindössze 1 százalékuké van 6000 dollár felett.
„Sok tulajdonos valószínűleg a 2021-ben tapasztalt fellendüléshez hasonló újabb ugrásra vár, de kétséges, hogy ennek van-e realitása, ami pedig kérdéseket vet fel a piac fenntarthatóságával kapcsolatban”
– írja a Dappgambl, amely szerint ugyanakkor az egész jelenséget nem feltétlenül kell leírni: a ténylegesen hasznos, a történelmileg releváns és a valódi művészeti értéket képviselő NFT-knek lehet jövője.