Professzionális arcszőrnövesztés: kreativitás és elegancia.
A napokban az altöttingi székhelyű Bajor Szakáll- és Bajuszklub megrendezte az idei szakáll- és bajusz-világbajnokságot, amelyen elképesztő fizimiskájú arcok bukkantak fel, hogy szőrszakértők előtt prezentálják, mennyire hanyagolják a borotválkozást.
A Burghausenben rendezett esemény tényleg nem szimpla helyi rangadó: a világ minden tájáról érkeztek professzionális arcrőzsenövesztők, hogy
megmutassák sálként is szuperáló szakállremekeiket és kackiás, betonkeményre pödört bajszaikat.
Az első ilyen versenyt is németek rendezték meg, még 1991-ben Höfen an der Enzben településen, aztán világszerte rápörögtek a dologra a szőrszálszelídítők. Többek közt az Egyesült Királyságban, Svédországban, Norvégiában, az Egyesült Államokban és Belgiumban is tartottak már nemzetközi arcszőrzetviadalokat.
Ahogy egy ilyen versenyen elvárható, nem holmi elhanyagolt borosták vonulnak fel: ezekbe a szőrzetmonstrumokba beletörnek a szakállfésűk, kicsorbulnak rajtuk a zsilettek, a gazdáik pedig hordószámra veszik az argánolajat, hogy ápolják őket – miközben valószínűleg gyakran rémálmodnak borotvákkal és szakállvágó gépekkel.
Ahhoz persze, hogy valaki komoly helyezést érhessen el a versenyen, nem elég, ha szimplán offolja a borotválkozást, és rendszeresen keni az állát Bánfi hajszesszel: standard favágószakállak helyett kreativitásra és extravaganciára van szükség ahhoz, hogy a zsűri ne szimpla vállrántással értékelje a teljesítményt.
Felfele áll, nem lekonyul
A versenyzők szerencsére nem okoztak csalódást: mindenféle variációban – többek közt ferencjóskás, muskétás, kalózos, matrózos, polipos vagy szelídmotoros stilóban – akadtak gravitációt meghazudtoló, szemet gyönyörködtető műremekek. Az utánzásukat azonban csak saját felelősségre ajánlanánk.
Ezeket a szakállakat viszont bárki beadhatja: