Nem csoda, hogy Chris Evans ezt gondolja, hiszen Amerika kapitányként ő volt a szuperhősfilmek csúcsát jelentő Marvel-moziverzum egyik kulcsszereplője.
Manapság annál nagyobb és blődebb közösségi médiás vagy beszélgetésindító közhely filmes témában nemigen létezik, mint hogy leáldozott a szuperhősfilmeknek, unják már a nézők satöbbi-satöbbi. Martin Scorsese például időről időre, mintegy menetrendszerűen régenmindenjobbvoltozik egyet, hogy bezzeg, mikor a moziban még rendes filmeket vetítettek, hajj, hát azok voltak csak a micsoda idők.
Szerinte a szuperhősfilmek egyenesen tönkreteszik a filmkultúrát, kiszorítva az igazán értékes alkotásokat a mozikból – ezt amúgy akkor találta ki a mester, mikor Az ír című 2019-es filmje „csak” a Netflixen tudott landolni. Szerinte ennek az volt az oka, hogy a három Marvel-film, ami abban az évben kijött, szerinte egyszerűen kiszorította őt a világ nagyvásznairól.
Az sem zavarta a megkérdőjelezhetetlen szavú és tekintélyű rendezőóriást, hogy Kevin Fiege-ék mindhármat ki is nyomták az év első fél évében, ő meg november jött Az írrel.
Egyáltalán nem mellesleg a három ’19-es Marvel között volt minden idők legtöbb legnagyobb bevételét hozó filmje, a 2,7 milliárd dolláros Végjáték. Elképesztően nagyívű betetőzése volt ez egy hosszú évek alatt felépített antagonista, Thanos szuperhősök általi legyőzésének, mely antagonista szintén nem mellesleg minden idők talán legjobbja volt ebben a kategóriában.
Nem egyszerűen pusztítani akart, színtiszta, megmagyarázhatatlan, de eredendő gonoszságból, hanem bizonyos olvasatban „jót” akart azzal, hogy az érző lények felét hagyta volna életben azért, hogy nekik aztán elegendő javak jussanak, hogy jól és jobban éljenek, vagy hogy egyáltalán túléljenek.
Nem lehet nem észrevenni a párhuzamot ebben azokkal a sokszor sötétzöld hangokkal, melyek arról delirálnak, hogy milyen jó is lenne a bolygónak (hát mi másnak, végül is a bolygó fontos, nem az ember maga), ha az emberiséget is csak egyszerűen megfeleznénk.
A szuperhősfilmeket kárhoztatók, sőt azokat lenézők persze nem jutnak el ezen gondolatokig, ugyanis elvből nem ülnek le efféle fércművek elé.
Hozzáteszem, én magam a legkevésbé sem akarok gondolkozni filmnézés közben, kizárólag szórakozásból ülök vagy maradok egy-egy film előtt (ennek megfelelően nagyon készülök az ezért érdemes agyatlan filmeket nézni / 8 indok, hogy miért nézz agyatlan filmeket nagycikkre).
Thanos cizelláltságáról is csak azért írtam most, hogy felvillantsak egy másik nézőpontot azoknak, akik nem értenek egyet Chris Evansszal. Az Amerika kapitányt alakító színész most az Emerald City Con 2024-en követelt, illetve a maga úriemberes stílusában inkább kért nagyobb elismerést a műfajnak: