Persze, miért pont ebben ne számítana a szépség, na de mégis. Törődj a külsőddel!

Képzeljük el, hogy a bírósági tárgyalásokon a terheltek átlátszatlan maszkban jelennek meg, hogy a bíró ne láthassa, hogy néznek ki. Abszurdnak hangzik, ugye? Az igazságszolgáltatás végül is nem tévés énekverseny.

A gond csak az, hogy a bíró, hiába nagyszerűen képzett, elfogulatlanságra törekvő és végtelenül lelkiismeretes, ugyanúgy nem robot, mint a Csuklyás Kántor című esztrádműsor zsűritagjai. Az emberi agyműködés sajátosságai rá is érvényesek – ha tudatában van ezeknek, ha nem. (Nem.)

Bármilyen kiábrándító, nagyon úgy tűnik, hogy a büntetőperekben születő ítéleteknek minimum a súlyosságát nagymértékben befolyásolja a vádlottak külseje. Leegyszerűsítve: aki attraktívabb, az enyhébb elbírálásra számíthat, mint akinek rosszabb a megjelenése.

Mindez egy joggal foglalkozó ausztrál oldal cikkéből derül ki, amely áttekinti az e témában megjelent nemzetközi tanulmányokat. Az eredmény magát a szerzőt is meglepte, mert bár számított rá, hogy a fizikai vonzerőnek van valamekkora befolyásoló ereje, azt nem gondolta, hogy ilyen nagy.

Akad kutatás, amely azt találta, hogy a büntetési tételeket bő 300 százalékkal (!) téríti el a küllem.

Ha azt az ismert tényt nézzük, hogy az emberi szépség jobban manipulálja az erkölcsi ítéletünket, mint bármi mást, mindez tulajdonképpen nem is olyan meglepő. De elkeserítőnek azért elkeserítő. Mert mondhatja ugyan bárki, hogy aki törvénytisztelő életet él, azt a dolog (elvileg) nem érinti – na, de ki állíthatja, hogy egy polgári perben nem érvényesülnek hasonló hatások?

A cikkben Rod Hollier ügyvéd 27 tanulmányt foglal össze, ezek között elvétve akad csak olyan, amely nem arra jutott, hogy a külső megjelenés torzítja az ítélet súlyosságát. Ugyanakkor szerencsére alig vagy egyáltalán nincs hatással a bűnösség tényének megállapítására.

Mi lehet a jelenség magyarázata?

Aligha arról van szó, hogy a bírók tudatosan kedvezni szeretnének a jobban kinéző embereknek. A mediális orbitofrontális kéreg nevű agyterület – a pozitív érzelmek, ingerek és a jutalom feldolgozásáért felelős régió – aktivitása egyaránt nő, ha valamit vonzónak vagy erkölcsileg jónak minősítünk. Hasonlóképpen, a negatív érzelmek és a fájdalom feldolgozását végző inzuláris kéreg egyformán aktív, amikor fizikailag nem vonzó vagy morálisan negatív megítélésű dolgokat értékelünk.

Vessük össze ezt azzal, hogy a vizsgálatok szerint a vonzó embereket intelligensebbnek, szociálisan képzettebbnek, kellemesebb személyiségűnek, önzetlenebbnek és hozzáértőbbnek tartjuk. Továbbá általában jobb fizikai és mentális egészségnek örvendenek, (nyilván) jobbak a párkapcsolati tapasztalataik, több pénzt keresnek, könnyebben találnak állást, gyakrabban léptetik elő őket, de még befektetőt is könnyebben szereznek.

Mi a tanulság mindebből? Az egyik mindenképp az, hogy noha a rendelkezésünkre álló nyersanyag értelemszerűen korlátokat szab, nagyon megéri törődni azzal, hogy hogyan nézünk ki.