Egy holland vidámpark pedig önfeledten föl is szállt a dilivonatra, „érdekesnek” és „megfontolandónak” nevezve a kezdeményezést.
Az amerikai, de világszerte ismert és aktív állatvédő szervezet, a Peta felvetésére holland fiókjuk annyira rácuppant, hogy kinyilvánították: párbeszédbe kell kezdeni a vidámparkokkal, ugyanis ha Hollandiában áttörést lehetne elérni a kérdésben, az szerintük egész Európában elhozhatná a körhintaállatok felszabadítását.
Az ezekkel/ezeken játszó gyerekek számára ugyanis az állatfigurák „akaratlanul is a kiszolgáltatott állatok tudatos kizsákmányolásának szimbólumai”, és azt közvetítik, hogy teljesen normális és természetes, hogy az állatokat kihasználjuk.
Több se kellett egy holland, a Kaatsheuvel közelében lévő Efteling élményparknak: vezetése nem zárja ki a párbeszédet az „érdekes” és „megfontolandó” javaslatról, és azt sem, hogy annak megfelelően a jövőben változtassanak a játékaikon.
Az Efteling amúgy kiváltképp érintett, amennyiben egy csomó másik komolyabb darab mellett ők őrzik az ország legrégebbi, 1865-ben készített körhintáját is, melyen nem kevesebb, mint tizenhat ló, egy és egy oroszlán is sínylődik immár több mint másfél évszázada.
Az amerikai Peta a héten írt levelet a Chance Rides játékgyárnak, hogy rohadtul ideje lenne már felhagyni az állatos körhinták gyártásával, és helyettük autókat, buldózereket, repülőket, űrhajókat, hullócsillagokat, szivárványokat és seprűket javasolnak.
Arra nem gondoltak ugyanakkor, hogy az autók, buldózerek és repülők nemhogy „csak” bűnösen környezetszennyezők, de – legalábbis az első kettő egész biztosan – a toxikus maszkulinitás jelképe is.
Nem beszélve a seprűről, mely a boszorkányok közlekedési eszközeként a történelmi léptékű nőgyűlölet, illetve patriarchális elnyomásuk emblémája – és akkor még ott van az is, hogy egy csomó embernek a seprűről alapból az jut eszébe, hogy a takarítás a nők dolga. És hát
az űrhajó is súlyos benézés, hiszen ugyebár mégis mit akarunk mi az űrben, ha egyszer a Földet is csak tönkretenni tudjuk.
Az űrhajók körhintákon való szerepeltetése azt közvetítené a gyerekeknek, hogy nyugodtan szétcseszhetjük a szülőbolygónkat, mert úgyis felszállunk majd az űrbe, és keresünk másik bolygót.
Így a Peta meglehetősen átgondolatlan listájából mi csakis a hullócsillagokat és a szivárványokat tudjuk szívvel-lélekkel támogatni, utóbbiakat természetesen önmagukon messze túlmutató jelentőségük sulykolása végett is.