Előrehaladott ausztrál fejlesztésről van szó, de stílusszempontból azért lesz még mit dolgozni rajta.

A Sydney-i Műszaki Egyetem emberek és a (leendő) mesterséges intelligencia kapcsolatát kutató részlegének (Human-centric Artifical Intelligence Centre) fejlesztése a nem túl fantáziadús Brain GPT nevet kapta, és megoldásai között is van hasonlóan egyszerű, például az, hogy szimpla EEG-készüléket használ az agy jeleinek érzékelésére. Ennek legfontosabb előnye, hogy az egészhez

nincs szükség agysebészetre, koponyamegnyitásra, vagy más hasonlóan rosszul hangzó, úgynevezett invazív beavatkozásra, emellett pedig használói bárhova könnyen magukkal vihetik,

hogy bárhol felcsaphassák, ha mondjuk úgy adódna, hogy beszélni kell menet közben egy komputerrel. A koponyacsont vastagsága persze gyöngíti a jeleket, de a kísérletek alapján ezt a problémát tanuló algoritmusokkal ki lehet iktatni.

Sydneyben 29 alanyon tesztelték a módszert. Nekik előre megírt mondatokat kellett felolvasniuk, de magukban, és közben rajtuk volt a bekapcsolt EEG-készülék. Majd az ezáltal kapott agyi jeleket szétbontották különféle mintázati és karakterisztikai szempontok alapján. Az így kapott csoportokat megmutatták a saját fejlesztésű, De Wave nevű tanuló algoritmusnak, mely képes volt rá, hogy azokat szavakká és mondatokká alakítsa.

Szinonimákat is használ

Az első eredmények azt mutatják, hogy a módszer negyvenszázalékos azon a Bleu-1 nevű skálán, melyen a gépi fordítás eredményeit a kiemelkedő minőségű, emberi fordításokkal veti össze – a jelenleg már széles körben elterjedt hangfelismerő programok amúgy ugyanezen kilencven százalékot teljesítenek.

Az Brain GPT-t fejlesztő csapat egyik tagja, Yiqun Duan elmesélte azt is, hogy valamiért De Wave jobban érti az igéket, mint a főneveket, ráadásul ezeknél azt is megfigyelték, hogy sokszor az adott főnév egy szinonimáját írja le: például a szerző szó helyett az embert. Duan szerint ennek az lesz az oka, hogy a szemantikailag hasonló szavak hasonló agyi jeleket is keletkeztetnek.