És Christopher Pissarides szerint emiatt nem fogunk kevesebbet sem keresni.
A 75 éves professzor már áprilisban ezt hangoztatta, de mostanra még biztosabb a dolgában. Szerinte mivel a munkavállalók hatékonyabbak és produktívabbak lesznek a tanuló algoritmusok segítségével, kevesebb ideig kell majd dolgozniuk.
Most a Fortune-nak adott interjút, melyben kifejtette, hogy az április óta eltelt több mint fél év megmutatta, hogy korábbi reményei nemhogy nem voltak megalapozatlanok, hanem tovább erősítették álláspontját:
„Mostanára még inkább úgy gondolom, hogy a Chat GPT és társai javítani fogják a munka minőségét, és valószínűleg még inkább javítani fogják a termelékenységet.”
A téma amúgy sok mindenkit izgat: az Autonomy nevű agytröszt új tanulmányában szintén azt járja körül, hogy a mesterséges intelligencia által generált termelékenységnövekedés miként hozza el a négynapos munkahét bevezetéséhez az USA-ban és az Nagy-Britanniában.
A London School of Economics 75 éves közgazdászprofesszorára Ray Dalio milliárdos minderre még rá is licitál: szerinte ettől a folyamattól egyenesen a háromnapos munkahétig is eljuthatunk! Aztán ott van a JP Morgan Chase vezérigazgatója, Jamie Dimon, aki szerint az igen közeli jövő alkalmazottai már csak heti három és fél napot fognak dolgozni.
De mi a lesz a bérekkel és a munkahelyekkel
Pissaridesszel összhangban például a Google ai-ja, a Bard termékvezetője, Jack Krawczyk is azt állítja, hogy mivel az algoritmusok nem lesznek képesek helyettesíteni az embereket, ezért a kevesebb munkaóra nem föltétlen jár majd fizetéscsökkenéssel.
Pissarides arra is rámutatott, hogy más, korábbi automatizálási technológiáktól is azt várták, hogy jobb eredményeket hoznak majd, és ezek a remények gyakorlatilag be is váltak. Ugyanakkor persze mindig felmerül a kérdés, hogy ezek az új technológiák hány ember munkáját veszik át teljes egészében, mert valamennyiét mindig el fogják, ez egészen biztos.
És éppen ez a mesterséges intelligenciával kapcsolatos egyik legnagyobb félelemkeltés – a Goldman Sachs adatai szerint például a világon
300 millióan veszíthetik el a munkájukat miatta.
A kutató a másik nagy ai-rettegtetésre is kitér az interjúban, és azt állítja, hogy az emberiséget elpusztító programok vizionálása alaptalan, már csak azért is, mert a technológia részletei, fejlődési irányai és lehetőségei annyira szerteágazóak, hogy lehetetlen jósolni.