Egyelőre a kutatók sem tudják, mi a jelenség oka, de tény, hogy a fiúkra és a lányokra is igaz.

Egy kutatás azt találta, hogy miután Finnországban eltörölték a nemek közötti egyensúlyt biztosító kvótát az általános iskolai tanárok körében, és így csökkent a férfi tanárok aránya, a tanulók ezzel összességében rosszabbul jártak.

Kvótákat általában a nők vagy etnikai kisebbségek favorizálása érdekében vezetnek be – ez a sokat bírált pozitív diszkrimináció. Finnországban azonban 1989 előtt a férfiak arányának növelése végett alkalmazták az általános iskolákban. A szabály szerint a tanárképzésre bejutók legalább 40 százaléka kellett, hogy férfi legyen. Ez azt jelentette, hogy a felvételi határpontszám környékén a nők a magasabb pontszámuk ellenére is alulmaradhattak a férfiakkal szemben.

Egy svájci és egy finn kutató azt vizsgálta, hogy a kvóta eltörlése milyen hatással volt a diákok életútjára. Azt a 811 ezer finn gyermeket követték, aki 1988 és 2000 között kezdte az általános iskolát. Úgy becsülték meg a „kvótás férfiaknak” és a nőknek való kitettségüket, hogy megnézték, az egyes településeken hány tanár érte el évente a kötelező nyugdíjkorhatárt. A kvóta eltörlése után ugyanis a nyugdíjasokat a kvóta nélkül kiválasztott pályakezdőkkel helyettesítették.

Több diploma, kevesebb korai terhesség

Az adatok azt mutatták, hogy 25 éves korukban a kvótás férfiaknak kevésbé kitett tanulók kisebb valószínűséggel dolgoztak vagy tanultak, illetve rendelkeztek diplomával vagy felsőfokú szakképesítéssel.

Sőt, a lányok kisebb valószínűséggel tanultak műszaki tárgyakat, és nagyobb valószínűséggel voltak terhesek

– áll a tanulmányról beszámoló Economist cikkében.

Sajnálatos módon senkinek sincs fogalma arról, mi lehet a jelenség hátterében. Jól hangzana, hogy a férfiak példaképként szolgáltak a fiúk számára, de a lányokra gyakorolt hatás is nagyjából hasonló volt. Arra sincs semmilyen bizonyíték, hogy a változatosságnak lenne szerepe. Egyelőre marad az, hogy a férfiak egyszerűen jobban tanítottak, ami ugye ellentmondana annak, hogy – a pozitív diszkrimináció jegyében – a felvételi eredmények alapján a kevésbé alkalmasnak tűnőket is felvették.

Előfordulhat persze, hogy a felvételi kritériumok rosszul mérik az alkalmasságot,

ami nem lenne épp óriási meglepetés, de ez is csak egy feltételezés.