Semmi sem menekülhet: a Prodigy átírta egy 26 éves dalszövegét

Szerző: Lakinger Béla

Nehogy valaki megsértődjön.

A hétvégén a londoni Alexander Palace-ban adott két koncertet a Prodigy, és a Smack My Bitch Up címadó sorát más szöveggel helyettesítette a Maxim művésznevű Keith Palmer énekes – írja a Sky News a Sun brit bulvárlapra hivatkozva.

A kilencvenes-kétezres évek egyik legsikeresebb elektronikus zenei formációja a frontember, Keith Flint halála után négy évre visszavonult, de egy ideje ismét vállal fellépéseket.

Néhány szóval felzaklatni

A zenekar egyik leghíresebb számában a szöveg mindössze két sor: „Change my pitch up / Smack my bitch up”. A második elsődleges fordítása nagyjából az, hogy „Felpofozni a kurvámat”, ami már az 1997-es megjelenésekor is keltett némi felzúdulást, a számot később meg is választották minden idők legellentmondásosabb szerzeményének – ami szép teljesítmény annak fényében, hogy 8 szóból áll. (2. Sex Pistols: God Save The Queen, 3. Frankie Goes To Hollywood: Relax.)

Sok tévé és rádió nem is játszotta, hiszen a bitch eleve trágár, nyomtatásban jellemzően kipontozandó szónak minősül (Jesse Pinkman a hasát fogja). A fő probléma persze a nőverésre utalás volt, a zenekar ennek ellenére mostanáig ragaszkodott a szöveghez, sőt a tagok több interjúban állították, hogy nem erőszakról, hanem a tágabb jelentésről van itt szó, ami olyasmi, hogy

„valamit intenzíven csinálni”.

Hogy ez igaz-e vagy sem, voltaképp mindegy, a szám így égett be generációk tudatába, és kész. A mostani koncerteken azonban már mindkét sor úgy hangzott, hogy „Change my pitch up” (kb. „Felemelni a hangomat”), és ezen érthető módon megütközött az újraírásról előre nem tájékoztatott közönség egy része.

Végképp eltörölni

Nem feltételezzük, hogy létezhet olyan idióta, aki attól tartana, hogy bárki a Smack My Bitch Up hatására bántana egy nőt, ezért maradjunk az elvi síkon. Még ha el is fogadnánk, hogy ilyet ma már egyszerűen nem illik mondani, akkor is igaz lenne, amit Luisa Omielan brit komikus ír az Independentben megjelent véleménycikkében: a múltból tanulni kell, nem eltörölni, mert így pont a változás nem látszik.

Ehhez a magunk részéről azt tennénk hozzá, hogy igenis ma is kell, hogy legyenek olyan területek – mindenekelőtt a művészet és a humor -, ahol az érzékenység által kijelölt határok a lehető legtágabbak.

Egy ilyen szám puszta létezése, hallgatása nem veszélyezteti annak az emberi minimumnak a belátását, hogy nem verünk nőt – tehát semmilyen szempontból nem indokolt átírni.

Itt van még jó kis kontent