Nem véletlen, hogy vonzónak találjuk, ami vonzó.
Mindannyian ismerünk szemforgatóbajnokokat, akik állítják, hogy ha a párválasztásban számít a külső, az a felszínesség, az érzelmi sekélyesség jele. Nos, a tudomány azt mondja, hogy ez nem igaz: annak, hogy vonzódunk a szebb arcú emberekhez, racionális alapja van, bár a dolog természetesen nem tudatos.
Egy friss tanulmány ugyanis kapcsolatot talált a mások számára vonzó arc és az immunrendszer erőssége között. Vagyis ha valaki tetszik, az részben azért van, mert azt üzeni, hogy nagyobb esélye van az egészséges életre, mint másoknak.
Ami evolúciós szempontból egyértelműen jó ajánlat egy potenciális partner számára.
Amellett rámutat az élet mélységes igazságtalanságára is, miszerint ha valaki szép, nem elég, hogy élvezi ennek minden szociális jótéteményét, de sanszosan még a betegségekkel is jobban meg tud küzdeni.
Annak alapján, hogy vannak vonások, amelyeket kultúrától, rassztól, kortól, társadalmi háttértől függetlenül vonzónak találunk – például a tiszta bőr vagy a piros ajkak -, az evolúciós pszichológusok régóta sejtik az összefüggést az egészséggel. A bizonyítékok azonban eddig hiányoztak. A tanulmány újdonsága a vonzerő és az immunfunkció közötti kapcsolat közvetlen vizsgálata.
A Texas Christian University végzőse, Summer Mengelkoch és munkatársai 159 egyetemi hallgatót vontak be a kutatásba. Kiszűrték az elhízással, krónikus és mentális betegségekkel küzdőket, valamint a hormonális gyógyszert szedőket (a nők pedig a menstruációs ciklusuk korai szakaszában csatlakoztak, hogy a nemi hormonok ne nagyon zavarjanak be a képbe). A résztvevőket smink nélkül, semleges arckifejezéssel fényképezték, majd vérmintát vettek tőlük, és kérdőíveket is kitöltöttek. A 2. fázisban 492 másik résztvevő értékelte az alanyok arcának vonzerejét.
Nemek közötti különbségek
Az eredmények azt mutatták, hogy kapcsolat van az immunrendszer működése és az arc vonzereje között – különösen az immunrendszer azon aspektusára igaz ez, amely a bakteriális fenyegetésekkel foglalkozik. Az immunfunkció bizonyos mérőszámainál nemek közötti különbségek is megfigyelhetők: az NK-sejtek esetében az alacsonyabb szintekkel rendelkező nők, viszont a magasabb szintekkel rendelkező férfiak ítéltettek vonzóbbnak.
Az továbbra is feltárásra vár, hogy konkrétan mely arcvonások kapcsolódnak az immunrendszer működéséhez. Mengelkoch emellett elismeri, hogy a vizsgálatokat változatosabb, szélesebb populáción is el kellene végezni. Nem szólva arról, hogy az immunműködésnek még sok ismeretlen aspektusa van.