4835 dán férfit és nőt követtek nyomon több mint 20 éven át azt vizsgálva, hogy a szakítások és a magány hogyan befolyásolja az egészségüket.
Ha egy férfi több mint hat éve él egyedül vagy legalább két szakítás után van, az
szignifikánsan növeli a szervezetében meginduló gyulladásos folyamatok kockázatát,
míg a nőknél nem találtak ilyen összefüggést.
A gyulladást krónikus szöveti irritációra értik (tehát nem vírus vagy baktérium okozta állapotokra), ami konkrét betegségek kiváltója, tehát ezek a mostani dán eredmények újabb közvetlen összefüggést bizonyítanak a lelki és a testi egészség között. A kutatás vezetője, Rikke Lund professzor a Koppenhágai Egyetem Közegészségügyi Tanszékről mindezek nyomán az érintett férfiak speciális kezelését sürgeti.
„A szervezetben a krónikus szöveti irritáció számos betegséggel, köztük az érelmeszesedéssel, a demenciával és a korai halálozással hozható összefüggésbe. Hosszú távú fokozódása a szív- és érrendszeri betegségek nagyobb kockázatával jár együtt, és éppen ez mutatkozott a férfiak ezen csoportjában”
– mondta Lund. És mindjárt arra is figyelmeztetett, hogy persze az sem megoldás, ha mindenáron ragaszkodunk a partnerünkhöz, ugyanis a mérgező kapcsolatok egészségkárosító hatását már korábban bizonyították.
A gazdag országokban az emberek magányossága, pláne időskorban és aféle haladva, mára az egyik legnagyobb társadalmi probléma. A dánok például hatmillióan sincsenek, de egymillióan közülük egyedül élnek – e szám csökkentésére nemzeti stratégiát alkottak, és négy év alatt 24,3 millió dán koronát, vagyis 1,2 milliárd forintot költenek annak megvalósítására.
De hogyan?
Ami azért innen nézve sem tűnik soknak, ráadásul azt sem tudjuk biztosan, hogy mivel lehet hatékonyan küzdeni a magányosság ellen – ehhez további vizsgálatokra lenne szükség.
A társadalommérnöki hévtől izzó elképzelések között olyan korszakosnak nem mondható megfejtések vannak, mint vegyes lakóövezetek fiataloknak és időseknek vagy az utóbbiaknak létrehozott társasházak. Erre mondta Rikke Lund:
„Ezekbe a társasházakba főként az előnyösebb helyzetben lévők költöznek, így az ilyesmi nem segít azokon, akiknek valóban szükségük lenne rá. Ráadásul a beköltözők többsége nő. Az idős férfiak és nők nagyon eltérő mintákat mutatnak, mikor társas kapcsolatokról van szó. A nők sokkal hajlamosabbak mások társaságát keresni, mint a férfiak.”
Ha te magad vagy valaki a környezetedben krízishelyzetben van, segítségre szorul, hívd a mobilról is ingyenes a 116-123 lelkielsősegély-számot!