Na, melyikük?
Két hete ért véget az év utolsó Grand Slam-versenye, a US Open, és a Tennis365.com egy érdekes adatot tett közzé a pénzdíjakról. Mint ismert, a négy GS-tornán (Ausztrál Open, Roland Garros, Wimbledon, US Open) egy ideje azonos pénzt kapnak a nők és a férfiak, de mivel előbbiek csak 2, míg utóbbiak 3 nyert szettig játszanak, ez
az úgynevezett egyenlőség egészen újszerű formáját teremti meg.
A férfi győztes, a 24. GS-győzelmét arató szerb Novak Djokovic 1099 percet töltött a pályán úgy, hogy összesen két szettet veszített – mindkettőt honfitársa, a magyar nemzetiségű Györe László ellen, még a harmadik fordulóban. A nőknél az amerikai Coco Gauff nyert, ő 868 percet teniszezett a két hét során, bár négy játszmát vesztett.
Ez azt jelenti, hogy ha az egyes megnyeréséért nekik járó 3-3 millió dollárt leosztjuk, akkor Djokovic 2730 dollárt, Gauff pedig 3456 dollárt kapott egy játékpercért. (Csak a vicc kedvéért: ez 60, illetve 76 millió forintos órabérnek felel meg. Nyugodtan számolja ki mindenki, hány évet dolgozik ezért a pénzért, örvendezni fog.)
A különbség 27 százalék Gauff javára. Aki azt gondolja, ez kicsinyes fillérhágás, gondoljon bele, milyen fontos – és teljesen jogos – feminista elvárás az
„egyenlő munkáért egyenlő bért”.
Nem mintha nekünk fájna, hogy a négy torna szervezőinek évente néhány millió dollárral többet kell kiköhögniük a profitjuk terhére, csak nem egészen érthető, miért tesz úgy mindenki, mintha nem léteznének különbségek.
A férfiak az egyenlő pénzdíjak bevezetése előtt nem azért kerestek többet, mert jobban megbecsülték volna őket, mint a nőket, hanem mert a mérkőzéseik piaci értéke nagyobb. Önmagában amiatt is, hogy a meccseik hosszabb ideig tartanak – hiszen így egy közvetítés alatt jóval több reklámidő értékesíthető -, de ráadásul több néző is kíváncsi az erősebb ütések miatt gyorsabb, látványosabb játékukra.
A kajakosok miért nincsenek megvédve?
Nem véletlen, hogy a GS-versenyeken kívüli tornákon továbbra is rendre magasabb pénzdíjakért játszanak a férfiak. Ezt igazságtalannak bélyegezni ugyanolyan ostobaság, mintha azt kérné számon valaki, hogy mondjuk, a kajak-kenusok miért keresik a golfozók pénzdíjainak a töredékét. Abban talán megegyezhetünk, hogy nem azért, mert kisebb erőfeszítést tesznek bele. És nem is azért, mert létezne ellenük egy világméretű összeesküvés – hanem mert a sport a szórakoztatóipar része, így többnyire piaci törvények szerint működik: amit kevesebben néznek, azért kevesebb pénz lehet elkérni.
Egyébként másfél éve felvetette egy játékos, hogy az egyenlő GS-pénzdíjért a nők esetleg játszhatnának ugyanannyit, mint a férfiak – ebben a cikkünkben érdemes megnézni, mit kapott érte.