A tavaly év végi katari focivébén a holland válogatottat irányító Louis van Gaal életműdíja átadása apropóján nyilatkozott.
Persze feltehetően/talán ő sem arra gondol, hogy a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség, a FIFA valamiféle titkos összeesküvést szőtt, hogy valaha volt legjobb argentin labdarúgó (igen, Diego Maradonánál is jobb), aki egyben kétségkívül a globális futballtörténelem egyik legnagyobb alakja is, sanszosan utolsó vébéjén a magasba emelhesse a focivilág legfontosabb trófeáját.
Konkrétan így beszélt a hollandiai Utrechtben, ahol megkapta a Holland Királyi Labdarúgó-szövetség életműdíját:
„Mikor látod, hogy születtek az argentin gólok például a mieinkhez képest, meg hogy az argentinok milyen viselkedést úsztak meg büntetlenül. Nos, azt gondolom, ez az egész előre meg volt rendezve.” (Ekkor megkérdeztek, hogy érti pontosan.) Pontosan úgy értem, ahogyan hallották. Hogy Messinek világbajnoknak kellett lennie.”
Mivel maga van Gaal sem arra nem fecsérelte az időt, hogy bármivel is bizonyítsa súlyos állítását, de még konkrét kérdésre sem mondta el, mire gondol pontosabban, megkíséreljük mi megvilágítani, mi járhat a fejében.
Szóval, valóban, a gondolat, amit kimondott, sokaknak eszébe jutott, és leginkább épp a Hollandia-Argentína negyeddöntő közben. Például akkor, amikor az argentinoknál Paredes pár méterről rábikázta a labdát a holland kispadra, mégsem állította ki az egyébként rekordszámú, 18 sárga lapot kiosztó, és botrányos játékvezetést produkáló Antonio Mateu Lahoz. Pedig
Paredes a meccsen előtte már sárgát érően szerelt egyszer, de a rábikázás maga is simán pirosat érhetett volna. Az argentin ijesztő és példátlanul agresszív megmozdulása után hatalmas tömegjelenet alakult ki a pályán,
ám az ebben résztvevők közül senki nem kapott semmit, Lahoz csak az argentin szövetségi kapitányt, Lionel Scalonit büntette sárgával.
Aztán akkor is sokan elgondolkodtak a van Gaal által most talán „legmagasabb szinten” kimondott gondolaton, amikor a tizenegyesrúgások során a holland Denzel Dumfries rögtön két sárgát és ezzel pirosat kapott. Vagy amikor egyesek szerint Messinek kellett volna megkapnia a második sárgáját, és ezzel a pirosat, ami azt eredményezte volna, hogy nem játszhat horvátok elleni elődöntőn.
És ugyan mi lett volna azon az elődöntőn, ha se Paredes, se Messi nem játszik? Vajon akkor is bejutott volna Argentína a vébédöntőbe? Nem tudhatjuk, de Messi negyeddöntő utáni bírózása azért sokaknál kiverte a biztosítékot, és hozott csalódást az argentin zseniben:
„Nem akarok a bírókról beszélni, mert megbüntetnek. De mindenki látta, mi történt. A FIFA-nak foglalkoznia kellene ezzel, nem jelölhetnek ki ilyen játékvezetőt egy ilyen fontos meccsre. Nem nőtt fel a feladathoz.”
Mennyivel elegánsabb lett volna nagyvonalúan annyit mondani, hogy – teszem azt – nagyon boldogok vagyunk, hogy egy ilyen őrült meccs után eljutottunk a legjobb négy közé. Vagy esetleg nem is mondani semmit a meccs után közvetlen, hanem várni, amíg kicsit lenyugszik?