Az eredmények három kontinensen is ugyanazt mutatták.
A kutatások szerint a férfiak világszerte előbb mondják egy kapcsolatban a partnerüknek, hogy „szeretlek”, mint a nők. Valószínűleg azért, mert a szerelmi vallomás a szexuális intimitás fokozására szolgál – írja a Psychology Todayen megjelent cikkében Lawrence T. White szociálpszichológus.
Azt hitték, fordítva van
A „férfivallomás torzításának” is nevezett jelenség azért is érdekes, mert amikor először, 2011-ben vizsgálták, akkor a megkérdezettek – a nők és a férfiak is! – azt gondolták, hogy a dolog a párok többségénél fordítva működik, miközben az önbevallásos felmérés a férfiak egyértelmű elsőbbségét mutatta. Az eredmény azonos volt a korábbi és az éppen aktuális kapcsolatokra vonatkoztatva.
Egy másik tanulmány szerint a férfiak általában nemcsak elsőnek mondják ki a szót, hanem előbb is gondolnak rá, hogy kimondják – mégpedig átlagosan hat héttel korábban, mint a nők. Tudósnyelven mindezt így interpretálták:
„A férfiak gyakran kezdeményező szerepet vállalnak a romantikus kapcsolatok előmozdításában, hogy ne vállalják a potenciális, alacsony költségű párválasztási lehetőség elszalasztásának kockázatát.”
Vagyis hogy evolúciós szempontból botorság lenne nem megpróbálni korán magukhoz kötni a nőt egy vallomással, ha jól értjük.
Ezek a kutatások ugyanakkor csak amerikai egyetemi hallgatók viselkedését vizsgálták. Hogy teljesebb képet kapjon, Christopher Watkins pszichológus (Abertay Egyetem) tavaly létrehozott egy nemzetközi kutatócsoportot, és hét másik országben – Ausztrália, Brazília, Chile, Kolumbia, Franciaország, Lengyelország, Egyesült Királyság – vizsgálta meg a helyzetet.
A csapat összesen 970 heteroszexuális felnőtt résztvevőt toborzott, 251 férfit és 719 nőt. Az átlagéletkoruk 34 év volt, online töltötték ki a kérdőívet egy olyan jelenlegi vagy korábbi kapcsolatról, amelyben mindkét partner legalább egyszer kimondta, hogy „szeretlek”.
Mindenütt az derült ki, hogy a férfiak nagyobb valószínűséggel mondták elsőként, csak az arányok változtak.
Franciaországban a résztvevők 59 százaléka, Chilében 81 százaléka számolt be erről, míg a másik öt országban 62 és 79 százalék között mozgott ez a szám.
Meggyőzőnek tűnik, de a módszertani korlátok között érdemes megemlíteni, hogy a válaszadók száma öt országban elég alacsony volt (70 vagy annál kevesebb). Amellett mind a hét ország a nyugati kultúrkör részének tekinthető, Ázsiából vagy Afrikából nincsenek adatok.