És ez egyúttal ne okozzon kínzó testi és lelki tüneteket.

A kulcs az úgynevezett asztrocitasejtekben van, melyeknek alváskiiktató szerepüket a Washingtoni Egyetemen fedezték fel. Próbaképp aktiválták a kísérleti egerek agyában lévő ilyeneket, mire a rágcsálók hat óráig úgy voltak képesek ébren maradni, hogy utána nem mutatkozott további alvásra igényük.

A The Journal of Neuroscience nevű lapban publikált eredmények azért is keltettek nagy figyelmet, mert bár tudtak az asztrociták létezéséről, eleinte azt gondolták, hogy csak kötőszövetként funkcionálnak az agyban. Alvásszabályozási szerepük az úgynevezett kalciumjelzés folyamatban felismert jelentőségük révén valósul meg.

Mindemellett arra is rájöttek, hogy az időérzék- és gyulladásszabályozásban, illetve a testmozgás agyi hatásainak közvetítésében, is komoly szerepe van az asztrocitáknak.

Egész konkrétan a sokoldalú sejtek megpiszkálásával úgy tudnak segíteni alvásügyben, hogy ha mondjuk

fent maradsz kétszer annyi ideig, mint ameddig amúgy is fent lennél, nem kéne utána kétszer annyit aludnod, mint amennyit akkor aludtál volna, ha nem maradsz fent kétszer annyi ideig.

És mindez nem járna azzal, hogy holdkóros zombiként vonaglunk egész nap, hanem fitten-frissen tehetjük a dolgunkat. De persze ennek is meglesz azért a korlátja, a szervezetnek ugyanis előbb-utóbb muszáj lesz regenerálódnia, tehát azért teljes alvásmegvonásban ne gondolkozz, hogy a nyolcórás főállási műszakod után még a sideprojektedbe is beleállj ugyanannyi időre, majd utána egyből nyomasd újra a nyolcórásat, és így tovább.