Egy férfi stílusának evolúciója az esetek többségében nem a húszas éveiben tetőzik. Ennek oka részint az, hogy az ember ízlésére ható popkulturális impulzusok életkoronként változnak, másrészt pedig egy bizonyos kor előtt az ember szimpla sznobizmusnak gondolja némely részletekkel törődni, még akkor is, ha azok a részletek valójában fontosak. Megmutatjuk azt az öt szokást, amivel felpörgethető a karizmatikus öltözködés elsajátítása.

Senki sem születik magára igényesnek. Nagyjából a gimi végére tehető például az a korszak, amikor az átlagos srác egyáltalán ráébred, hogy a penicillin és a golyós dezodor közül egyértelműen utóbbi a jelentősebb találmány, és a legtöbben az érett stílusukat leghamarabb a húszas éveik végén, harmincas éveik elején találják meg. Vagy még akkor sem. Nem szégyellendő viszont, hogy

lelkileg mindenkinek szüksége van rá, hogy egyszer végre elégedettséggel tekinthessen önmagára.

Sokan tévesen hiszik azt, hogy az alapvető biológiai jellemzők eleve predesztinálják ennek az elégedettségnek a mértékét; vagyis ha alacsony vagy, akkor az határoz meg, ha vékony, akkor az, ha kopaszodsz, akkor meg az.

A vadnyugaton talán ezek a paraméterek még determinálták a világ hozzád való viszonyát, de ma már szerencsére egy rakás céleszköz akadhat a kezed ügyébe, hogy változtass az univerzum rólad alkotott véleményén. A „hozott anyag” akaraterővel és ízléssel ugyanis formázható. Korábban, nagy vonalakban itt írtunk erről:

Most pedig a konkrét stílusosság alapvető skill setjéhez teszünk hozzá néhány pontot. Ezek azok a szokások, amiket némelyek maguktól is gyakorolnak, ha pedig nem, akkor érdemes elgondolkodni rajtuk.

#1 Vissza-visszatérni egy jó szabóhoz

Először is tisztázzunk egy félreértést: szabóhoz járni nem sznobizmus. Különbséget kell tenni persze aközött, hogy az ember öltönyöket készíttet magának súlyos pénzekért nulláról, vagy pedig a már megvásárolt ruháit igazíttatja meg tisztességesen egy szakemberrel. Ha utóbbiról van szó, akkor itt egy útmutató kezdésnek:

Profit találni persze nem könnyű, ráadásul nem mindenki vállal mindent. Sok helyen csak az ott készíttetett vagy vásárolt ruhákat korrigálják utólag, továbbá egészen eltérőek az árak. Érdemes előzetesen tájékozódni, illetve ismerősöket megkérdezni arról, kit ajánlanak a küldetésre. A lényeg: bár az ultimate megoldás a méretes szabóság, ha azt nem engedheted meg magadnak, érdemes legalább a ruhák minőségi méretre igazítására rászoktatnod magad – ami történhet szabónál vagy hagyományos ruhaigazító műhelyekben. Egy viszont biztos:

a megvásárolt ruha akkor lesz a tiéd, amikor rád öltötték. Addig csak a tulajdonod.

#2 Megadni a lábadnak, amit megérdemel

Világos, hogy Batmannek vagy Amerika Kapitánynak nem elsősorban a cipőjére figyelnek az emberek, amely felismerés arra a téves következtetésre vezethet, hogy a lábbeli másodlagos. Nos, nem az. Az lenne, ha full feketében nyomulnál az éjszakában, hálóvetővel gazemberekre vadászva, de ha a hétvégi Budapesten készülsz összegyűlni a cimborákkal vagy egy állásinterjún akarsz jó benyomást kelteni, akkor ezt a szempontot az őt megillető helyre kell emelned.

Eleve egy kicsit fura, ha valakinek felnőttkorában kell elmagyarázni, miért fontos, hogy a cipő ápolt és ízléses legyen, de jobb később, mint soha. Anno pár szóban már írtam a figuráról, aki egy üzleti rendezvényen előadóként jelent meg lyukas orrú lábbeliben, és nem tudtam eldönteni, hogy a jelenség egyfajta antikapitalista performansz-e, vagy a srác úgy általában van megcsúszva kicsit. Márpedig ha pusztán esztétikai szempontból nézzük, a cipő zárja le a kompozíciót, ezért is kell figyelni például az olyan részletekre, mint az öv színével való hasonlatosság vagy a nadrág árnyalatával való harmónia. Hidd el,

sokan tényleg a cipő alapján döntik el, hogy az adott személy valóban jólöltözött-e, vagy csak úgy csinál, mintha.

#3 A saját fodrászodhoz járni

Töméntelen sok cikket írtunk már frizurákról, szakálldivatról, illetve arról, mennyit számít az önbizalmadban, hogy a haj- és szőrszálak organizáltan álljanak a helyükön. Ám mindezt nem fogod otthon a tükör előtt, magadnak összehozni, mint ahogy az sem állapot, hogy véletlenszerűen térj be mindenféle fodrászatokba, ahol aztán a recepciós egy heveny kockadobással dönti el, épp melyik olló alá kell beülnöd nyíratni. Egy igényes férfi, ha jelentőséget tulajdonít a megjelenésének, meg kell, hogy találja azt a fodrászt/borbélyt, aki a számára megfelelő frizura elkészítésére alkalmas.

Az ollótársad megtalálása jó esetben egyszeri misszió, amivel saját magadat bízod meg, hogy onnantól aztán szertartásszerűen végeztess el egy kiszámítható, minőségi hajvágást. Fogalmazzunk úgy, hogy

állandó fodrász nélkül az ember élete egy véget nem érő, veszedelmes hazárdjáték.

#4 Invesztálni az alapdarabokba

Azt valljuk, hogy nem a márka a lényeg, hanem a minőség – vagyis nem szükségszerűen a legdrágább holmi lesz a legpatentebb és a stílusodhoz illő. Amikor viszont a fejedben összeállt egy outfit, amit szívesen vennél magadra (és az objektív kritériumok alapján is a legalkalmasabb arra, hogy megjelenj benne), akkor érdemes nem spórolni ennek a kulcselemein.

Ha a gardróbodat lazább szerelésekre építed, akkor kell néhány minőségi, tartós farmer vagy ing, ha smart casualra, akkor legyenek kvalitásukban hozzád mérhető zakók, ha nagyon elegánsra, akkor pedig legalább egy-két fullos öltöny és cipő, amely köré a megjelenésedet építed – függetlenül attól, épp mi a dörgés az utcákon.

Aligha hihetjük, hogy Cary Grant ma ultraskinny farmergatyóban és Yeezyben, vagy piacos arctetoválással veretné csak azért, mert ezt látta épp valamelyik bexanaxozott pupák új videoklipjében.

A stílusodat persze érdemes összhangban tartanod az aktuális trendekkel, de az öltözködésed kulcselemei elsősorban rólad szóljanak, és csak másodsorban arról, amit a tervezők aktuálisan a tömegeken akarnak látni.

#5 Bromance a gardróboddal

Legyen világos: a ruháid állapota nemcsak attól függ, mennyit és hogyan viseled őket, hanem attól is, miként tárolod. Javasolt elfelejteni a drótból készült „vállfákat” és az egymásra hányt ruhakupacokat, különben a cuccok tároláskor gyűrődnek, a kasmír itt-ott megnyúlik, az anyag gyengül, szétcsesződhet a válltömés, és a többi.

Hogy a konyhában rumli van, a nappaliban pedig áll a por, az még senkit nem hatalmaz fel arra, hogy a gardróbja belsejében is engedje a káoszt elharapózni.

A ruhásszekrényeddel kialakított bensőséges viszony persze nem csak ezért fontos. Ha megfelelően rendszerezed a cuccaidat, egyszerűbben meg is találod a helyes színpárokat, nem kell háromszor oda-vissza pörgetned azért, hogy meglásd, mit mivel tudsz az aznapi mítingre kombózni.

Beszélgettem egy stylisttal, aki színtanácsadást is végez, azt mondta, hogy sok kliense van, aki annyira nem érzi az öltözködés témáját, hogy lefotózza és a szekrény ajtajára ragasztja a képet arról, hogy mit mivel kell felvennie.

Feltételezem, hogy erre a praktikára neked nem lesz szükséged, de ha mégis: tedd azt. A fentiek lényege éppen az, hogy valamiképpen eljuss arra a pontra, hogy elégedetten tekinthetsz önmagadra.