A dán rendező összeszedte a bátorságát, és megható oldschool-hirdetéssel próbál társat találni.
Lars von Trier korunk egyik legnagyobb élő filmrendezője: már a Birodalom (Riget) című, teljesen elborult és félelmetes sorozattal – amelyet Stephen King később remake-elt – bebetonozta magát a mozgókép-történelem legfontosabb alkotói közé, aztán a dogmafilmekkel és a különféle horrorisztikus és megrázó elemekben bővelkedő művészmozijaival bizonyította, hogy mindig tud újat mutatni a közönségének.
Most viszont mással sokkolt: bár egyáltalán nincs képben a közösségi médiával, készített egy Instagram-videót, amellyel a kétszer elvált filmrendező megtalálni reméli élete új szerelmét/múzsáját. Von Triert egy éve, 66 éves korában Parkinson-kórral diagnosztizálták, de a hirdetés alapján ez nem szegte kedvét, magánemberként és művészként is vannak még tervei:
„Nem tudom, mibe rángattam bele magam. Mielőtt önelégült reklámba fulladnék, hadd tisztázzak néhány dolgot: 67 éves vagyok, Parkinson-kórban, OCD-ben és jelenleg kontrollált alkoholizmusban szenvedek. Egyszóval, némi szerencsével még van bennem néhány tisztességes film. Ezt az egészet egy régimódi társkereső hirdetésnek szánom, amelyben én, aki semmit nem tud a közösségi médiáról, barátnőt/múzsát keresek. Minden nyafogásom ellenére továbbra is tartom, hogy egy jó napon, a megfelelő társaságban, egészen elbűvölő partner tudok lenni. A hirdetéssel kapcsolatos megkereséseket a bill.mrk.lars@gmail.com címre küldjék”
– mondta von Trier.
Igazán tiszteletre méltó, hogy noha lövése sincs arról, hogyan működik a közösségi média, nem fél használni a platformot, és régivágású szív-küldi-szívnek-hirdetésében bátran felvállalja magát a világ előtt, hibáival egyetemben.
Az pedig különösen jó hír, hogy úgy érzi, fog még filmeket készíteni.
A rendezőt amúgy korábban azzal vádolta meg az izlandi énekes-színésznő, Björk, hogy szexuálisan zaklatta a Táncos a sötétben (Dancer in the Dark) című film forgatásán, Von Trier viszont tagadta a dolgot – azóta sem derült ki, mi történt, mindketten tartják magukat az igazukhoz.
Von Trier tavaly a Parkinsonjáról is őszintén mesélt a Varietynek:
„Ezt a betegséget nem lehet megszüntetni; a tünetekkel azonban lehet dolgozni. Csak hozzá kell szoknom, hogy remegek, és nem kell szégyenkeznem az emberek előtt. És aztán folytatni: mert mi mást tehetnék?”