A tálibok ezzel az indoklással akarják betiltani a kiegészítőt.
A tavalyelőtt óta újra Afganisztánt uraló tálibok egy vezetője, bizonyos Mohammad Hashim Shaheed Wror nemrég csúnyán kifakadt a tévében, mert az országban járva-kelve azt látja, hogy például az orvosok és a mérnökök nyakkendőben dolgoznak – arról nem is beszélve, hogy a reggeli és esti tévéműsorok riporterei is nyakukban ezzel a kiegészítővel számolnak be a világ (cenzúrázott) történéseiről.
„Mi az a nyakkendő? A kereszt. A saría előírja, hogy el kell törölni, meg kell szüntetni”
– indítványozta a nyaktekerészetimellfekvenc-dzsihádot Wror, aki amúgy azért felelős, hogy az afgánokat a megfelelő iszlám irányvonalak alapján vezesse.
A tálib férfi szerint a megkötött nyakkendő pontosan azt ábrázolja, ahogy Jézust keresztre feszítették, bár azt nem tisztázta, hogy melyik nyakkendőcsomóra gondol. Valószínűleg a double windsorra vagy a windsorra, mert a leggyakrabban használt – és szerintünk legpengébb – four-in-hand nem teljesen szimmetrikus, így kevésbé működik a tálib főnök hasonlata. Wror nem tűnik túl nagy fashionistának, ugyanis a nyakkendők már több ezer éve az öltözködés részei. Többek közt
a külcsínre igen adó ókori egyiptomiak is drágaköves kendőt kötöttek a nyakukba. A most ismert kravátli prototípusa pedig a XVII. században terjedt el, XIII. Lajos francia király horvát zsoldosai nyomán,
és a királynak annyira bejött a módi, hogy eldöntötte, mostantól az elegáns királyi divat részévé teszi. La Cravate-nak nevezte el, tisztelegve a horvát zsoldosok előtt.
A La Cravate persze még nem teljesen hasonlított azokra a darabokra, amelyeket ma lekaphatsz az Ermenegildo Zegna polcairól: 1919-ben alakult ki a mostani dizájn. Jézus neve a feljegyzések szerint nem merült fel a szabók munkája során.
Ezeket a nyakkendőket viszont felekezeti hovatartozástól függetlenül is érdemes beadni.