Még véletlenül sem egy guruló powerbankról van szó.
Az Ineos Automotive az Ineos Group leányvállalata, amely a petrolkémiai, speciális vegyi anyagok és egyéb olajtermékek vezető gyártója. 26 000 embert foglalkoztat 36 üzletágban, termelési hálózata pedig 29 országban 194 gyártóüzemet ölel fel. A festékektől a műanyagokig, a textilektől a technikai ruházatig, a gyógyszerektől a mobiltelefonokig, az Ineos által gyártott anyagok a modern élet szinte minden területén jelen vannak.
A vállalat – ahogyan például a Toyota is – a hidrogént tekinti a jövő döntő fontosságú üzemanyagának.
A szokásos Grenadier modellekben a BMW-től származó benzin- és dízelmotorok dolgoznak, de most Goodwoodban az Ineos bemutatta hidrogénüzemű Grenadier terepjárójának prototípusát, amely egy felfutást is teljesített a híres dombon. A prototípus fejlesztéséért egyébként az osztrák AVL mérnöki cég volt a felelős.
Mindig öröm – és egyben megnyugtató – az ilyesmi, hiszen azt bizonyítja, hogy van mocorgás a guruló powerbankek zsákutcáján túl is, miközben egy egész iparág próbál látványosan úgy tenni, mintha a súlyosan környezetromboló lítiumbányászatra és akkumulátorgyártásra épülő, hálózatról tölthető elektromos járművek koncepciója jelentené a fenntartható jövőt.
De hogyan is működik ez a hidrogéncellás meghajtás?
Az üzemanyagcellába környezeti nyomáson hidrogéngázt vezetnek be, ami egy platinaötvözettel bevont, negatív elektródára érkezik. A katalizátorként működő platinaötvözet arra kényszeríti a hidrogént, hogy leadja elektronját, ami az elektródán keresztül megindul az elektromotor irányába.
A pozitív töltésű hidrogénion áthalad egy különleges, ún. ionáteresztő membránon, és megérkezik a – szintén katalizátoranyaggal bevont – pozitív elektródához, amelynek a másik oldalára körülbelül 1,7-2 bar nyomáson egyszerű levegőt fújatnak.
A hidrogénion itt egyesül a levegő oxigénjével és közben a pozitív elektródán felveszi az elektromotortól érkező elektronokat. Hiszren az áram ugyebár nem más, mint elektronok áramlása. A hidrogén és az oxigén egyesülésekor
egyszerű vízpára keletkezik, ami végül a kipufogócsövön keresztül távozik.
A hidrogénüzemű jármű ránézésre csak kis mértékben tér el hagyományos, belső égésű motorral szerelt társaitól. Talán csak a motorháztető magasabb kidudorodása árulkodik; az alatt kapott helyet a nagyobb üzemanyagcella, bár az Ineos hangsúlyozza, hogy egyáltalán nem biztos még, hogy a gyártásba kerülő verzióban is megtalálható lesz ez a méret.
főbb módosítások a Grenadier létravázán és hátsó tengelyén történtek a hidrogén-üzemanyagcellás rendszer elhelyezése érdekében. Ezenkívül a hátsó kerekeket nyomatékvektor-szabályzással látták el, amely terepen és közúton egyaránt előnyöket kínál.
A hidrogéncellás hajtáslánc konkrét részleteit és teljesítményadatait egyelőre nem hozták nyilvánosságra.
A gyártó szerint a hidrogénüzemű Grenadier alapos tesztelésen ment keresztül annak érdekében, hogy megbizonyosodjanak róla, hogy mind az úton, mind terepen, valamint vontatás közben is kompromisszummentesen használható.