Az „elhízott” autóállomány miatt van erre szükség, ami vitathatatlan.
Sosem felejtem azt a riportfilmet kedvenc költőmről, Tandori Dezsőről, ahol az angliai éveiről kérdezték, hogy milyen volt, ő pedig lakonikus nyugalommal annyit válaszolt, hogy
nem jó, de jobb híján a legjobb.
Az van, hogy Párizsnak elege lett. Persze ez lényegében ugyanaz a probléma, ami szinte az összes európai várost érinti a metropoliszoktól a pártízezres kisvárosokig, de most kifejezetten Párizsról van szó, mert ott épp tevőlegesen is lépnek az ügyben. Élhetetlen hellyé vált a belváros a sok „túlméretes” verda miatt, amire sem az infrastruktúra, sem a lakosság nincsen felkészülve – és nem is lesz, teszem hozzá én.
A párizsi városi tanács tagjai a méretet, a tömeget, és a meghajtást is figyelembe veszik, amikor az úgynevezett „veszélyes és nehézkes” személygépjárművek körét igyekeznek meghatározni. Amint ez megvan, a párizsi városháza magasabb parkolási díjat ró ki a tulajdonosokra, a főváros szennyezésének csökkentése és a puszta elférés érdekében – írja a Guardian. A pontos részleteket nem közölték, ám annyi már tudható, hogy a 2024. január 1-jétől életbe lépő emelt díjak alól
az elektromos járművek és a mindenképpen nagyobb autót igénylő nagycsaládosok várhatóan mentesülnek.
Itt meg is érkeztünk a problémához. Ahhoz, hogy megint muszáj volt mentesíteni egy korlátozás alól ezeket a guruló powerbankeket. Azokat a járműveket, amelyekből – a környezetvédelem igencsak bemocskolt és megtépázott zászlaja alatt – bőszen gyártják az egyre nagyobb teljesítményűeket és méretűeket, mintha nem lenne holnap – tehát elférésügyileg a városatyák máris lőttek egy közepesen látványos öngólt. Azokat a járműveket, amelyek kategóriákon átívelően jellemzően lényegesen nagyobb tömegűek is, így hosszú távon lényegesen jobban károsítják az útburkolatot is – itt a második öngól, innen szép nyerni.
Ettől függetlenül vitán felül áll, hogy valamit tenni kell, és ez is valami. Egy kicsit olyan savanyú valami, mint idehaza a zöld rendszámok ügye, csak ez legalább nem itthon van. És különben is, a párizsi városi tanács a múlt hónapban egyhangú szavazással hagyta jóvá az intézkedést.
Frédéric Badina-Serpette, a díjemelést javasló EELV zöldpárti tanácsosa azt mondta: „Szeretnénk, ha Párizs városa megváltoztatná a fizetős parkolás rendjét, hogy az a járművek tömegének és méretének megfelelően progresszív legyen.” Azt is mondta, hogy kifejezett cél volt „egy abszurditásra összpontosítani”, méghozzá arra hogy a városokban – és különösen Párizsban – közlekedő járművek „tömege és mérete kérlelhetetlenül nő és nő”.
Igen, ezek az érvek egyenesen a szigorítás szellemi atyjától,
mégis mentességet fog élvezni alóla a legnagyobb méretű és tömegű személygépjárművek zöme
– lassú, halk taps.
A tisztviselők szerint Párizsban az SUV-k száma 60%-kal nőtt az elmúlt négy évben, és ezek mára az esténként Párizsban parkoló 1,15 millió személygépjármű 15%-át teszik ki. Emiatt a városatyák remélik, hogy a díjemelés megfékezi a növekedést, és ösztönzi a kisebb és könnyebb járművek birtoklását.
David Belliard, a közterületekért és mobilitáspolitikáért felelős alpolgármester – nagyon helyesen és okosan – azt mondta: „Itt nincsenek földutak, nincsenek hegyi utak. Párizsban az SUV-k teljesen használhatatlanok és értelmetlenek.” Ugyanakkor – sokkal kevésbé helyesen és okosan – így folytatta: „Ami még rosszabb, veszélyesek, nehézkesek, és túl sok erőforrást használnak fel a gyártásukhoz.”
Igen, jól olvastad, Belliard alpolgármester úr