A világszervezetek friss ajánlásai egyre kevesebb teret hagynak a vitáknak.

A mesterséges édesítőszerek számos élelmiszeripari termékkategória esetében mára már szinte kikerülhetetlenek; nem csupán a jó öreg cukor helyett, de számos esetben azzal kombinálva használják, mert így egymás hatását még inkább felerősítik és végső soron ez egy ipari gazdaságossági szempont is. De ez nem csak azért alakult így, mert lényegesen olcsóbbak, illetve akár ötszázszor nagyobb édesítőerővel bírnak, mint a cukor, hanem

mert össztársadalmilag is nagyon hamar elkezdtük bennük meglátni A Megoldást.

A megoldást, amit aztán sok országban a – népegészségügyi apropóval előírt – mindenféle kvótáktól függő adótételek és egyéb szabályozások alaposan meg is erősítettek. Mindezt úgy, hogy egyébként sokkal több volt körülöttük a kérdőjel, mint a pont. Ahogyan egyébként jelenleg is állunk, de közben az is van, hogy ezek a kérdőjelek egész szépen fogynak ám. Csak az elmúlt két hónapban két komoly fejleményről is beszámolhattunk a témában, de a harmadik sem várta meg a júliust.

#1 Az édesítőszerek nem segítenek a testsúly szabályozásában

Az édesítőszerek előnye, hogy jóval alacsonyabb energiatartalommal bírnak, mint a mindenféle cukrok, ám ennek is vannak buktatói. Szervezetünk az édes ízhez nagyobb energiabevitelt társít, és megfigyelhető, hogy ezt meg is követeli: például megnövelt éhségérzettel próbál a meg nem kapott kalóriák pótlására sarkallni minket. 

Mi pedig azt gondolhatjuk, hogy mivel a cukrot kiváltó édesítőszerekkel minimalizáltuk a kalóriabevitelt, mérték nélkül fogyaszthatjuk a cukor nélkül készült ételeket. Ami aztán nagyobb problémákhoz vezethet, mint a cukros ételek mérsékelt fogyasztása. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) májusi értékelése szerint a mesterséges édesítőszerek nem tűnnek hatékonynak a testsúlyszabályozásban – és ami még rosszabb,

úgy tűnik, növelik a 2-es típusú cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek, sőt a halálozás hosszú távú kockázatát is.

A WHO legújabb – egészséges felnőtteknek és gyermekeknek szóló – ajánlását közel háromszáz különböző tanulmány adatainak szisztematikus elemzése előzte meg. Itt írtam róla bővebben:

#2 A szukralóz több szempontból is problémás

A szukralóz nevű mesterséges édesítőről egy május végén, a Journal of Toxicology and Environmental Health című lapban publikált, szintén megalapozott tanulmány azt állítja, hogy

egyenesen genotoxikus, azaz képes még a DNS-t is károsítani. Sőt, serkenti a rákos megbetegedések kialakulásához kapcsolható gének működését is.

A vizsgálatok szerint ráadásul kikezdi a bélfalakat is, amelyek elvékonyodása következtében a különféle toxikus anyagok könnyen a véráramba jutnak az emésztés során. A friss kutatás egyértelműen kijelenti, hogy tartózkodjon mindenki a szukralózzal édesített dolgok fogyasztásától, sőt felvetik, hogy érdemes lenne ezeket egyenesen kivonni a forgalomból. Tamás kollégám számolt be róla még június elején:

#3 Az aszpartám tényleg rákkeltő

Évek óta gyanúként lebeg előttünk, hogy az aszpartám rákot okozhat, a világ legrangosabb, globális egészségügyi testületének közelmúltbeli döntése pedig megerősítette azt. A világ egyik legnépszerűbb és legelterjedtebben használt mesterséges édesítőszerét – amely például a cukormentes kólát és egyéb üdítőket is édesíti – a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC), a WHO rákos megbetegedésekre specializálódott fiókszervezete potenciális rákkeltőnek minősítette.

Ez a döntés pedig alaposan próbára fogja tenni az élelmiszeripar és a szabályozó szervek viszonyát az aszpartámhoz.

Bennfentes források szerint – írja a DMarge – az IARC szakértői már e hónap elején véglegesítették döntésüket, amely szerint az aszpartám „valószínűleg karcinogén, azaz rákkeltő hatással lehet az emberre”. Értékelésük célja az volt, hogy a világ minden tájáról származó tudományos intézmények publikált bizonyítékai alapján meghatározzák a potenciális veszélyeket, ám a biztonságos fogyasztási küszöbértékekről nem hoznak döntést.

Itt jön a képbe a WHO és az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete, a FAO. A magazin legjobb tudomása szerint a két nagy világszervezet közös, élelmiszer-adalékanyagokkal foglalkozó szakértői bizottsága (JECFA) már dolgozik az egyéni fogyasztási irányelveken, melyeket várhatóan július közepén tesznek közzé – vélhetően az iparági szereplők komoly bánatára.

Az IARC – más népszerű összetevőkre vonatkozó – korábbi döntései

eddig is széleskörű aggodalmat, pereket, sőt iparági nyomást váltottak ki, úgyhogy várhatóan az aszpartámra vonatkozó új ítélet is hasonló viharokat kavar majd.

Mindazonáltal, – az IARC korábbi döntéseinek jelentős, már-már történelmi súlyára való tekintettel – ostobaság lenne mind a közvéleménytől, mind az iparág bennfenteseitől, ha figyelmen kívül hagynák az IARC minősítését és a babérjaikon ülnének egészen a WHO-jelentés közzétételéig.