Végre egy újabb nagy formátumú alkotó, aki nem retteg. A filmrendező többek között az MI kreatív közösségekre gyakorolt lehetséges hatásairól beszélt a Portlandi Művészeti Múzeum kiállításán.
A Guillermo del Toro: Pinokkió megalkotása elnevezésű, folyamatosan bővülő, nyolcezer négyzetméteres vándortárlatot a New York-i Modern Művészetek Múzeuma után az oregoni Portland Művészeti Múzeumban lehet bejárni. Az elmúlt hétvégén a háromszoros Oscar-díjas rendező személyesen látogatott el a városba, hogy átvegye a PAM CUT iniciatíva díját és kötetlenül csevegjen a szervezet kurátorával, Amy Dotsonnal.
A rendező szokásához híven kendőzetlenül beszélt számos témáról:
saját szenvedélyes projektjeiről, az animáció iránti elkötelezettségéről, és a globális alkotóközösséget „fenyegető” mesterséges intelligenciáról is.
„Gyerekkorom óta csak szörnyeket és stop-motion animációt akartam csinálni; akkor mi a faszért ne csináljam?” – mondta nevetve del Toro, akinek következő filmje is a Netflixre készül, amely Kazuo Ishiguro The Buried Giant című fantasyregényének animációs adaptációja lesz.
Az új film is stop-motiont alkalmaz, de minden bizonnyal kevésbé lesz szörnyalapú, hiszen Arthur király egykori, valóságos Angliájára összpontosít. A projektet a Pinokkió animátora, a ShadowMachine támogatja. Del Toro, aki nemrég azt mondta, hogy csak idén eddig öt projektjét utasították vissza a különböző stúdiók, így nyilatkozott a portlandi múzeum közönségének:
„Mi akkor is folytatjuk. Szó szerint hinned kell a dolgaidban, sosem szabad kétségbe vonnod az elkészített anyagaid értékét, és nem szabad olyan kérdéseket feltenned magadnak, hogy mit csinálsz rosszul. Nagyon sok tennivalónk van még, de számunkra is nagyon fontos, hogy mindig meglegyen ez a bizonyosság.”
Amikor a kreativitás jelenlegi helyzetével kapcsolatos optimizmusáról kérdezték, del Toro így válaszolt: „Még mindig lelkes, de szkeptikus vagyok. Vagyis tudom, hogy mi emberek szörnyű egy faj vagyunk, de nagyszerű dolgokat csinálunk, és sok ember igenis nagyszerű. Mi az, ami reményt ad, és ami miatt azt gondolom, hogy megéri? A következő nemzedék, mert mi már kétségtelenül elbasztuk…”
Hozzátette: „Amikor félelmet nem ismerő embereket látok, ihletet kapok, és tetszik, és szeretem az új lehetőségeket. Amikor az emberek arról beszélnek mostanság, hogy ez az egész MI-dolog szörnyű, hogy félnek a mesterséges intelligenciától… Nos, én nem a mesterséges intelligenciától félek, hanem az emberi ostobaságtól. Ezen a világon minden intelligencia mesterséges. Ha megnézem az embereket, akik belépnek a művészeti szcénába, és látom, hogy milyenek a rájuk nehezedő dolgok és a nehézségek ellenére is, hogy szeretik a művészetet – na, ez az, amitől a lelkem énekelni kezd.”
Miközben a következő generációt dicsérte, del Toro arra is figyelmeztetett, hogy a jelenlegi 14 és 24 év közötti korosztály maga a pokol, hozzátéve, hogy:
„Hétéves korom óta alig várom, hogy megöregedjek. Létünkben a tökéletesség keresése az igazi bűn. Mindannyiunknak a tökéletlenségre kell törekednie.”
Arra a kérdésre, hogy milyen tanáccsal látná el nyolcéves önmagát, nevetve azt felelte: „Ne edd meg azt a kibaszott muffint!”